A húsfogyasztás és az ezt megelőző állattartás, legeltetés meglehetősen nagy ökológiai lábnyomot hagy maga után. Egyre divatosabbá válnak a húspótló ételek, az olcsón és kis helyen, azaz jóval kisebb környezetkárosító hatással tenyészthető rovarok, illetve a ház körüli kertekben szaladgáló szürkemókusok is.
Cuki állatot nem szeretünk enni, pláne azt, amelyiket esetleg éppen mi látunk el élelemmel, csak hogy gyönyörködhessünk a látványában. A keleti szürkemókus mégis étlapra került. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy vadon él, tehát semmiféle ökológiai értelemben káros emberi erőfeszítésre, nagyüzemi állattartásra, vagy kegyetlen vágóhidas módszerre nincs szükség ahhoz, hogy húsát megehessük. Ráadásul olyan gyorsan szaporodik, hogy több városban, köztük Londonban is kiszorítja élőhelyükről a vörös mókusokat – összehasonlításul: a szürkemókusból majdnem négymillió él Angliában, míg vörös unokatestvéréből csak százötvenezer. A szürkemókusnak szinte nincs természetes ellensége, így túlélése szinte garantált, de éppen ezért nem fáj annyira senki szíve, amikor étkezési céllal levadásszák.
Egyre többen rajonganak érte
Nem véletlen, hogy éppen londoni séfek kezdték el az étlapra emelni a szürkemókus húsából származó fogásokat, az állatok náluk szaporodtak el a leginkább. Ivan Tisdall-Downes, a londoni Native étterem vezetője kifejtette, hogy a szürkemókus az egyik leginkább fenntartható módon fogyasztható fehérjeforrás, húsa sovány, íze kicsit a nyúléhoz hasonlít, és olyan ízletes fogásokat készítenek belőle, mint a lassú tűzön főtt mókusragu, a mókushússal töltött palacsinta, vagy a lasagne.
A vendégek sem viszolyognak vagy tüntetnek a bolyos állatkák életének megmentése érdekében, épphogy egyre gyakrabban rendelik a különlegességnek számító új húsból készült ételeket. Miközben az asztaluknál ülve vacsoráznak, azzal a jó érzéssel is gazdagabbak lehetnek, hogy a steak mókusra cserélésével tettek valamit a környezetükért, és csökkentették ökológiai lábnyomukat. Robert Gooch, a Wild Meat vállalat tulajdonosa szerint a mókushús népszerűsége olyan meredeken emelkedik, hogy a beszállító vadászok szerint már a harmadik leggyakrabban keresett vadhússá vált a fácán és a szarvas után.
Behurcolták, most meg irtaniuk kell
A szürkemókus vesztét főként az okozza, hogy Észak-Amerikából behurcolt invazív faj, amely Olaszországban, Írországban, de főleg Angliában nagy erőkkel szorítja ki a vörös mókust saját életteréről, ezáltal elveszíti az egyetlen dolgot, ami megvédené a puskáktól: a cukiságfaktorát. A vörösnél nagyobb termetű szürkemókusok ügyesebbek, agresszív viselkedésük pedig segíti táplálkozásukat: simán kéregetnek az emberektől parkokban és kertekben. Emellett hordozói és terjesztői a parapoxvírusnak, amely rájuk nézve ártalmatlan, ám halálos fertőzést jelent az őshonos vörös mókusoknak. Természetvédők és ökológusok évek óta küzdenek ez ellen Angliában és Skóciában egyaránt: A National Trust for Scotland környezetvédelmi tanácsadója, Lindsay Mackinlay bevallása szerint csapdákkal fogják meg a szürkemókusokat, míg a vörösök populációját tenyésztéssel igyekeznek fenntartani.
Károly herceg sterilizálási terve
A szürkemókusok térnyerése már a biokertészet és a természetvédelem iránt elkötelezetten érdeklődő Károly herceg figyelmét is felkeltette. A jövendő király akciótervet dolgozott ki a szürke mókusok sterilizálása érdekében: mogyorókrémbe rejtett fogamzásgátló tabletták segítségével akadályozná szaporodásukat. A preparált édességet olyan erdei csapdákba rejtené, amelyekbe csak a szürkemókusok tudnak bejutni, így korlátozná térnyerésüket. A tervet teljes mellszélességgel támogatja az Állat- és Növényegészségügyi Ügynökség (Animal and Plant Health Agency – APHA), a szervezetnek az ötéves tervhez egymillió fontra lesz szüksége a tesztek elvégzéséhez, és az Európai Gyógyszerügynökség engedélyének megszerzéséhez.
Károly herceg terve számunkra is érdekes lehet, ugyanis Olaszországból csak idő kérdése, mikor találják meg az utat Magyarország felé, ahol ugyanúgy visszaszorítanák a védett vörös mókusokat, ahogy Skóciában vagy Angliában teszik. Akkor majd elgondolkodhatunk rajta, hogy a mogyorókrémgyártók vagy az éttermek forgalmát szeretnénk inkább fellendíteni.
