3 dolog, amiért menő Debrecen

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hogy mi tűnik jónak Debrecenben egy odatévedő pesti turista szemével? Hát, három plusz egy dolog biztosan. És te mit gondolsz, szerinted menő hely Debrecen?

Gyerekkorom óta imádok utazni. Elképesztően izgalmas felfedezni, hogy élnek máshol mások, hogyan változnak a szokások, hogyan változik az életfelfogás attól, hogy pár száz vagy ezer kilométerrel arrébb megyek. Tizenévesen meg voltam róla győződve, hogy a felfedezés öröme igazából csak külföldön érhet, hiszen mégis, mi újat tanulhatnék ott, ahol mások is magyarul beszélnek? Ezt az elképzelést mondjuk, az első erdélyi kirándulásom után gyorsan elengedtem, pontosabban arra módosítottam, hogy mi újat tanulhatnék azoktól és azokról, akik velem egy országban élnek.

Gondoltam ezt tősgyökeres budapestiként, akinek minden rokona ugyanabban a városban élt.

Aztán az egyetem alatt az ország számos pontjairól szereztem barátokat, és lassan kapiskálni kezdtem, hogy bőven akadna itthon is felfedeznivaló. Ráadásul nemcsak a történelmi emlékek, például a hazai várak, a természeti jelenségek, például a vízesések vagy éppen a termálfürdők izgalmasak, hanem az is, hogy milyen az élet egy vidéki városban. Azóta elég sok városban jártam az országban, de valahogy Debrecen kimaradt. Eddig.

Most viszont oda is eljutottam pár napra, és összeszedtem a három legmarkánsabb benyomásom. (Ha te jobban ismered Debrecent – ami nem nehéz –, és szívesen kiegészítenéd, hogy mitől menő – vagy nem – a város, akkor írj, hadd tanuljak tőled is.

1. Debrecenben tényleg van egyetemi élet

Amikor egy 200 ezres városban 30 ezer diák lakik, ráadásul egy jól körülhatárolható területen, ott tényleg meg lehet élni a szabad, pörgős és inspiráló egyetemi létet. A kocsmák és a bulik, pontosabban a folyamatos szórakozás mellett itt sokkal több lehetősége van az embernek sokrétű szociális kapcsolatokat is kiépíteni. Különösen, hogy több mint 5 ezer egyetemista külföldről jött a városba. Egyébként már a Debreceni Egyetem épülete és fákkal, erdővel határolt környezete is nagyon vonzó volt. Járnék oda.

A Debreceni Egyetem épülete és parkja
Fotó: Shutterstock

Tipp: Ha a debreceni éjszakában buliznál egy rakás egyetemistával, és bírod a táncolós tömegrendezvényeket, akkor a Hall a te helyed.

2. A Nagyerdő, ahogy van

Kevés dolog tud annyira szerethetővé tenni egy várost, mint az, ha képes együtt élni a természettel. A debreceni Nagyerdő pedig nem szimplán természet, hanem a nagyon régóta óvott természet. A Nagyerdőben 100-120 éves fákat is találunk, már a 18. század óta park, és ez volt az első terület az országban, amit védettnek nyilvánítottak. Azon túl, hogy az erdő csodaszép, itt található az állatkert, ahol éppen nemrég ünnepelte egyéves szülinapját Jabari, a zsiráfkölyök, és itt a termálfürdő, ahol a frissen felújított medencében a szabadtéren, a fákat bámulva áztathatod magad a gyógyvízben.

Ilyen nyáron a Nagyerdő
Fotó: Shutterstock

Tipp: Ha lazulnál, és van rá legalább egy fél napod, akkor ne hagyd ki az Aquaticum Spát. A kinti termálmedencén kívül van itt 5 belső, különböző hőmérsékletű termálmedence, köztük egy váltóvizes, egy szuperül felszerelt szaunarészleg és egy élményfürdő is. Minden szépen felújítva. A napi belépő 5100 forint, ezzel minden szolgáltatást igénybe vehetsz, de külön is válthatsz jegyet a termálra, a szaunára vagy az élményfürdőre. Úgy nyilván olcsóbban jössz ki.

3. Magasra értékelt a kultúra

Talán a nagyvárosokra jellemző személytelenség hiánya, a kisebb közösség összetartása, erősebb identitása teszi, de határozottan az volt a benyomásom, hogy a debreceniek magasra értékelik a városban található kulturális programlehetőségeket. A kiállítások, a koncertek és különösen a színház szerepe kimagaslónak tűnt. Persze lehet, hogy tévedek, és az egész csak az odatévedt turista szemszögéből volt ennyire markáns. Nekem mindenesetre bejött.

Ez a látvány fogad a Munkácsy-trilógia termében
Fotó: C. Kiss Ilona

Tipp: Ha csak egy kiállítást bírsz el egy nap, akkor ne hagyd ki a Déri Múzeum Munkácsy-trilógiáját. A három hatalmas, Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó festményt egy külön teremben találod, és a megtekintéshez 20 perces fény- és hangjátékot is kérhetsz. A teljes árú belépőjegy a múzeumba 1800 forint fejenként, plusz kétszáz, ha a plusz ingereket is igényled. Ha pedig még a télen ellátogatsz a városba, akkor érdemes megnézni a MODEM-ben (Modern és Kortárs Művészeti Központ) nemrég nyílt fotókiállítást, ahol az amerikai dadaista-szürrealista művész, Man Ray munkáiból látható elég izgalmas válogatás. Itt 1000 forintért válthatsz belépőjegyet.

+1 Karácsonyi extrák

Éppen az adventi időszak elején jutottam el Debrecenbe, ahol a főtéren vásár, feldíszített villamosok és egy hatalmas óriáskerék fogadott. A 45 méteres White Star névre keresztelt kerék zárt, üveg kabinokban visz a város fölé, ami különösen sötétben elég jól néz ki.

Így néz ki a debreceni főtér advent idején
Fotó: C. Kiss Ilona

Tipp: Ha szereted a bejglit, és pláne, ha azt hiszed, hogy ebben a műfajban nem lehet neked újat mutatni, akkor mindenképpen menj el a Szőke cukrászdába. Ránézésre nem sok bizalmat szavaztam a diós bejglinek, vékonynak tűnt, szóval valami csupa tészta, semmi töltelék típusú megoldást vártam, de nagyon kellemesen csalódtam. Az omlós tészta és a nem túl édes, de arányaiban rengeteg töltelék tökéletes kombinációnak bizonyult. Remélem, ezek között is lesz ennyire finom édesség:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?