Velence lenyűgöző, békés és barátságos is tud lenni, de csak akkor, ha tudod merre indulj, és nem csak a Szent Márk tér környékét járod be. Mutatjuk a legjobb helyeket.
Őszi városnézést tervezel Velencében? Jól teszed, nincs is annál romantikusabb! Már ha tudod, hogy szökj meg a turisták elől. Mutatok öt tippet, amit érdemes kipróbálnod, ha autentikus Velence-élményre vágysz, távol a Rialto és a Szent Márk tér zsibvásárától.
Így juthatsz el Velencébe
Kocsival: Budapesttől 700 kilométerre fekszik, kb. 7 óra alatt itt lehetsz. A teljesen autómentes városban nyilván semmi hasznát nem veszed majd a kocsidnak, parkolni a Tronchetto parkolóházban tudsz, 21 euróba kerül naponta. Innen vízibusszal (vaporettóval) tudsz bejutni a központba.
Busszal: Budapestről a Flixbus üzemeltet járatokat Velence Tronchettóig, a menetidő 10 óra, a jegyárak utanként 10 000 forint körül alakulnak. A buszon van működő vécé, wifi és konnektor is.
Repülővel: Fapadossal (Ryanair) Velence-Treviso reptérre juthatsz el, a menetidő másfél óra, szeptemberben akár 20 ezer forintból megjárható oda-vissza.
1. Városnézés ingyen, távol a tömegturizmustól
Szeretnéd megismerni Velence igazi arcát? Szívesen szóba elegyednél helyiekkel? Regisztrálj be a Venice Free Walking Tour egyik ingyenes túrájára. A két-három órás sétákat profi, helyi idegenvezetők tartják, és csupa olyan környékre kalauzolnak el, ahová magadtól valószínűleg nem jutnál el - ilyenek például a Cannaregio-negyed eldugott kis terei, utcái, ahol még a nénik pletykálkodnak a padokon, és kisgyerekek fociznak a házak között. A program hivatalosan ingyenes, de általában mindenki ad valamennyi borravalót az idegenvezetőknek, hiszen nekik is élni kell valamiből.
2. Aperol és cicchetti a csatornaparton
Az ingyenes városnéző túrán jutottam el a főként helyiek látogatta Fondamente Misericordiára, ahol jobbnál jobb borbárok, kávézók, kocsmák és éttermek sorakoznak. Jó időben a legtöbben kiülnek a csatornapartra beszélgetni egy-egy pohár Aperol Spritz-cel, Bellinivel, falatnyi kis szendvicsekkel (ezeket a helyiek cicchettinek nevezik, a koncepció ugyanaz, mint a spanyoloknál a tapas). Ha szeretnéd átérezni milyen a velenceiek társasági élete, ide gyere, ne a Szent Márk térre!
3. Velence legnyugodtabb csücske: a Peggy Guggenheim múzeum
Peggy Guggenheim amerikai műgyűjtő pompás múzeumát egy Canal Grandéra néző palotában és annak békés kertjében találod a Dorsoduro-negyedben. Olyan művészek alkotásait láthatod itt, mint Picasso, Braque, Duchamp, Mondrian, Miró, Kandinszkij, Klee, Magrtte, Pollock vagy éppen Dalí. Igazán üdítő megszökni a hömpölygő embermasszából, és szusszanni egyet a vízparti teraszon, vagy a szobrokkal és installációkkal telepakolt, árnyas udvaron. A belépő 16,50 euróba kerül, érdemes a múzeumtól pár lépésnyire található ajándékboltba is betérni, tök jó dizájncuccokat árulnak, és magyar írók Velencéről szóló könyveit (például Szerb Antal Utas és holdvilágát) is ott találtam a polcokon.
4. Olcsó alternatívák a méregdrága gondolázásra
A gondolázás egészen addig tűnik kihagyhatatlan velencei programnak, amíg meg nem tudja az ember mennyibe kerül a dolog. Nappal 40 perc 80 euróba, éjjel pedig 100 euróba fáj ugyanis. Összesen egyébként hatan szállhatnak be, úgyhogy egy picit lehet spórolni, ha nem kettesben neveztek be rá. Nagyot pedig úgy, ha megelégszel néhány percnyi gondolázással, és valamelyik traghettóra fizetsz be. Ezek nagyobb, teherbíróbb gondolák, amelyeknek az a funkciója, hogy összeköttetést biztosítsanak a Canal Grande partjai között, ahol nincsen a közelben híd. (Hogy pontosan hol közlekednek azt itt találod.) Egyszerre 14-en férnek fel rájuk, és csak 2 euróba kerül az utazás velük. Ha pedig a Canal Grandén szeretnél végighajózni, válts 7,50 euróért jegyet a vaporetto 1-es vagy 2-es vonalára, ülj be a hajó elejére és élvezd a panorámát. Napnyugta környékén a legszebb, amikor kivilágítják az épületeket.
5. Kirándulás Buranóra és Muranóra
Rengeteg cég kínál fél-egynapos kirándulásokat a közeli szigetekre, de teljesen felesleges ezekre befizetni. Elég ha veszel egy jegyet a vaporettóra, felszállsz a Fondamente Nove megállónál, és előbb Buranóig, majd onnan visszafelé tartva Muranóig utazol. (Azért ez a sorrend, mert Burano van messzebb.) Egyik sziget sem túl nagy, egyedül is kényelmesen fel tudod fedezni magadnak. Burano színes házai, Murano üveggyárai miatt különleges. Ha sietsz, néhány óra alatt letudhatod mindkettőt, ha van időd, akár egy teljes napot is elbámészkodhatsz.
Velencét már láttad, és valami másra vágysz a környéken? Gradót láttad már? Itt írtunk róla bővebben:
