Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mi köze a kávézásnak a Sátán legyőzéséhez, miért ne kérj mindenféle extrát egy olasz baristától, és mennyi kávét iszik egy átlagos magyar? Most minden kiderül.
Hány kávén vagy ma már túl? Én még csak egyet ittam, de kezdek álmosodni, úgyhogy mindjárt főzöm a másodikat. És ha a Lavazza friss felmérése – amiről most küldtek közleményt, benne egy csomó kávéügyi érdekességgel – nem téved, akkor sanszos, hogy a nap folyamán inni fogok még egyet az ördög italából. Merthogy így nevezték anno az olaszok a kávét. Amiből egyébként korábban úgy tapasztaltuk, elég nehéz jót venni a boltban, de attól még lelkesen isszuk, és örülünk amikor megtudjuk, mennyi jótékony hatása lehet a koffeinfogyasztásnak. Te is szereted a kávét? És ezeket tudtad róla?
A XIV. században az ördög italának tartották
Az „ördög itala” – így nevezték a kávét a XIV. századi Olaszországban. Nem csoda, hogy az egyház tagjai közül sokan ellenezték a fogyasztását. A legenda szerint VIII. Kelemen pápa egy csésze kávé elkortyolása után enyhült meg a kérdésben, és ezt mondta: „Annyira ízletes ez az ital, hogy bűn lenne, ha csak hitetlenek ihatnák. Úgy győzhetjük le a Sátánt, ha áldásunkat adjuk rá, és valódi keresztény itallá tesszük.” A kávéfogyasztás ezután terjedt el, és vált a művészek, politikusok és írók kedvelt szertartásává.
A presszókávét azért találták ki, hogy gyorsabban kávéhoz juss
Az „espresso” jelentése olaszul: helyben készült. Az eljárásnak az volt az elsődleges célja, hogy felgyorsítsa a kávékészítés folyamatát a kávézókban és az éttermekben. A presszókávéfőző prototípusát a párizsi világkiállításon mutatták be 1855-ben, majd 1901-ben, Luigi Bezzera milánói mérnök készítette el az első gőzölős presszókávéfőzőt. Bezzera szabadalma nyomán indult el a kutatás és a technológiai fejlődés számos olasz vállalatnál.
A kotyogós kávéfőző több mint 80 éve ugyanúgy néz ki
Az Alfonso Bialetti által 1933-ban feltalált kotyogó formai kialakítása azóta sem változott. Az eredetileg „Moka Express” névre keresztelt szerkezet négy alumínium részből áll, bakelit fogantyúval. Bár a mai kotyogók már acélból készülnek, pontosan ugyanúgy működnek, mint elődeik, és ugyanazzal a jellegzetes mozdulattal kell lezárni őket.
1948 óta olyan a presszókávé mint amilyennek ma ismerjük
Achille Gaggia 1948-ban fejlesztette ki azt a nagy nyomású rendszert, amellyel a ma is ismert - a korábbinál sűrűbb, tömörebb állagú krémszerű - presszókávét lehetett készíteni. A negyvenes-ötvenes években kezdték aztán ipari méretekben gyártani a presszókávéfőzőket.
Az olaszok utálják presszókávénak hívni a presszókávét
Bár a presszókávé az étteremben vagy kávézóban presszókávéfőzővel készült kávé pontos neve, az olaszok ritkán használják. Felesleges szakkifejezésnek tartják. Jobb, ha az ember egyszerűen egy csésze kávét (un caffè) rendel.
Olaszországban nem menő a baristával hepciáskodni
Rosszallást vált ki, ha a vendég különleges készítési módot kér a baristától, ami külföldön teljesen megszokott dolog. Az olaszok többnyire tisztán, esetleg tejjel, cappuccino vagy latte macchiato formájában isszák a kávét.
A világon sokkal több tea fogy mint kávé, az utóbbi mégis nagyobb biznisz
Az Euromonitor által nemrég készített Report on Coffee felmérés szerint a meleg italok világpiaca jelenleg 137 milliárd dolláros értéket képvisel, ennek több mint fele (79 milliárd dollár) a kávéból származik. Ha a mennyiségi adatokat vizsgáljuk, világszinten nagyságrendekkel több teát fogyasztunk (321 milliárd liter) mint kávét (172 milliárd liter), viszont bevétel tekintetében az utóbbi sokkal többet hoz a forgalmazóknak. Ez egyébként fejenként 36 liter tea és 18 liter kávé elfogyasztását jelentette 2016-ban.
A magyarok többsége nem tudja elképzelni, hogy kávé nélkül induljon a napja
A Lavazza 2000 főt kérdezett meg itthon, az ő felmérésük alapján lehet tudni, hogy a magyar felnőttekvmintegy 85 százaléka minden nap iszik kávét, és többségüknek elképzelhetetlen, hogy reggel kávé nélkül indítsa a napját.
A legtöbb magyar otthon, kotyogóssal főzi a kávéját
A magyar fogyasztók javarészt otthon kávéznak, a többség (48 százaék) hagyományos kotyogós főzőt használ (ezzel egyébként az olaszok is pont így vannak). De meglepően sokan nem használnak kávéfőzőt, hanem rendszeresen instant kávét isznak (a válaszadók 19 százaléka).
Átlagosan 2,6 csésze kávét iszunk
A rendszeres magyar kávéfogyasztók átlagosan 2,6 csésze kávét isznak. 68 százalékuk a munkahelyére érkezéskor is iszik egy csészével. A megkérdezettek 73 százaléka leginkább reggel kávézik, 52 százalékuk közvetlenül ebéd után is, illetve az álmos délutáni órákban (46 százalék) is iszik egyet.
A tejes kávék a legnépszerűbbek itthon
Az olaszokkal ellentétben Magyarországon a többség tejjel issza a kávét, tejeskávé vagy cappuccino formájában. Nálunk simán rendelünk ilyet ebéd után is, de jó ha tudod:
Olaszországban furán fognak rád nézni, ha cappuccinót kérsz ebéd után
Az ebéd utáni vagy délutáni cappuccino rendelése elárulja a turistát Olaszországban, hiszen a helyiek nagyon komolyan veszik a kávé időzítését. Cappuccinót lehet inni a reggeli után vagy délelőtt, de délután már csak a presszókávé fogyasztása ildomos. Ha nagyobb adag étel után a presszókávé nem elég, elfogadható alternatívát jelenthet a „caffè corretto”, azaz a kortynyi grappával vagy más tömény itallal kevert fekete.
