Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Autó nélkül, két gyerekkel és egy hétnyi motyóval jártuk meg a horvát tengerpartot. Mutatom, hogyan csinálhatod utánunk, ha neked sincs kocsid, vagy csak nem szeretsz hosszan vezetni.
A szerkesztőségben nem csak Pálmáék oldják meg a mindennapokat autó nélkül: kísértetiesen hasonló indokok miatt nekünk sincs kocsink, így idén is tömegközlekedéssel oldottuk meg a nyaralást. Külföldre általában repülővel megyünk, de idén úgy döntöttünk, megnézzük, hogyan lehet eljutni a közeli horvát partokra csak tömegközlekedést használva. Nem lehetetlen, de ha rosszul tűröd az idegőrlően hosszú vonat- és buszutakat, akkor ne is olvass tovább. Ha viszont át tudod magad adni a slow travel életérzésnek, már mondom is az opciókat.
1. Vonattal és kisbusszal – Szlovénián át
A kipróbált verziók közül toronymagasan ez a megoldás volt a legkényelmesebb, és még egy kis városnézést is be lehetett vele iktatni a programba. Budapestről a Déli pályaudvarról indul a Citadella nemzetközi gyorsvonat reggel 8:30-kor, és valamivel délután öt előtt ér Ljubljanába. Ha bírod az extrém hosszú utakat, akár egyenesen a tengerpartig (Koperig) is elmehetsz ugyanezzel a vonattal, de mivel ez még plusz három vonaton töltött órát jelentett volna, mi kihagytuk.
Az errefelé közlekedő vonatok nem a legmodernebbek és nem is a leggyorsabbak, de nem mondanám kényelmetlennek, a hatfős kabinok miatt még egy kis privátszférája is van az embernek. Ha pedig hozzáveszem, hogy viszonylagos nyugiban és kényelemben négyen összesen 11 ezer forintért jutottunk el Ljubljanáig, kifejezetten jó ajánlat. Csak hát ugye ki kell bírni 8 órát a vonaton egyhuzamban.
Továbbindulás előtt mi megnéztük Ljubljanát, aztán aludtunk egyet egy hostelben, majd másnap két és fél óra alatt egy kisbusszal jutottunk el a horvátországi Rovinjba. A kisbuszt sofőrrel a Goopti Transferstől foglaltam, négyünknek összesen 76 eurót (23 ezer forintot) fizettem érte. Egy kényelmes, légkondis kisbusz várt minket a ljubljanai pályaudvarnál, rajtunk kívül még egy utas volt, így gyakorlatilag egy privát sofőr vitt el minket ennyiért a nyaralásunk helyszínéig.
A cég nem csak Rovinjba vállal transzfert, az ár pedig attól függ mennyire vagy rugalmas – minél tágabb az időkeret amit megadsz az induláshoz egy napon belül, annál jobb áron lesz a fuvar. Az indulás előtt egy nappal sms-t küldenek a végleges indulási időpontról, így nem ér váratlanul mikor kell kiérned a buszhoz.
2. Busszal
Azt hittem, hazafelé jó ötlet lesz busszal jönni, mert kevesebb macerával jár, mint a fent vázolt megoldás. Egy ideális világban biztosan úgy is van a dolog, hogy az ember délben felszáll a buszra Rovinjban, és este pedig leszáll Budapesten. De ha a horvát Crjna Tourst választod, akkor a dolog így fest: háromnegyed órát vársz a buszmegállóban, mire a várt nagy turistabusz helyett felbukkan egy kisbusz, amivel elvisznek az autópálya felhajtójáig. A kisbuszban ugyan kevesebb a hely, mint a várakozó utas, de a cég alkalmazottai szerint semmi gond nincs azzal, ha két kiskamasz gyerek egy széken nyomorog.
A nagy busszal több megállót beiktatva végre eljutsz Zágrábig, ahol állítólag már megint át kell szállni egy másik buszra. Amikor leszállsz, és ki akarod venni a csomagod, a sofőr – aki természetesen csak horvátul beszél – rád kiabál, hogy Budapest, Budapest. Dekódolod, hogy ezek szerint mégsincs buszcsere. A határig minden oké, aztán cirka egy óra teljesen felesleges várakozás és személyinézegetés után már azt gondolnád átléptük a határt, célegyenesben vagyunk.
Ekkor már kb. két óra késést összeszedett a busz, de sebaj, azért a Balaton mellett – az amúgy a buszt csak Zágráb óta vezető – sofőrnek eszébe jut, hogy elrendel egy félórás pisiszünetet ami alatt ő látványosan megvacsorázik a Marchéban. Végül hullafáradtan, a beígért háromnegyed tíz helyett éjfélkor kászálódsz le a buszról, és megfogadod, hogy soha többet nem csinálsz ilyen hülyeséget. Az élményért egyébként négy főre 800 kunát (33 ezer forintot) fizettünk. Ha ez nem vette el a kedved, itt találod a menetrendjüket Budapest-Rovinj viszonylatban.
További buszos lehetőségek: Én képtelen vagyok buszon aludni, úgyhogy nekünk ez nem volt opció, de ha te inkább az éjszaka buszozás, reggeli érkezés híve vagy, a Népligettől az Eurolines és a Flixbus üzemeltet egy csomó ilyen járatot. Az Adria expresszel még szeptember 9-ig az isztriára juthatsz el (Pula, Porec és Rovinj is a célállomások közt van), a Dalmát expresszel Zadarba, Trogirba vagy Splitbe, a montenegrói járattal pedig Dubrovnikba.
3. Vonattal
A MÁV nem csak a szlovén, hanem a horvát vasúttal is együttműködik, az Adria névre keresztelt járattal egészen Splitig elzötykölődhet az, akinek van türelme hozzá. Főszezonban (augusztus 27-ig) este fél hétkor indul a vonat Budapestről, és másnap reggel nyolcra van Splitben. Agusztus végétől utána október 1-ig utószezoni menetrend van érvényben, ekkor háromnegyed örkor indul a vonat, és másnap reggel hétre van ott.
Mivel tele a net rémtörténetekkel erről a járatról, mi kihagytuk, de tudj róla, hogy van egy ilyen opció is. Egy retúrjegy 79,5 euróba kerül, erre kell ráfizetni irányonként 3 eurót ha ülőkocsiban, és 9,4 eurót, ha hatágyas kabinban akarsz utazni.
