A paradicsomok bizony elromlottak. De hogy vehetjük fel a harcot a nagyáruházakban kapható vízízű piros kövek ellen?
Egy áruházi paradicsomot nem lehet egy lapon említeni a nagymama kertjében termett, foltos, néha furcsa színű, de zamatos és illatozó, mennyei zöldséggel. A szupermarket paradicsom többnyire kőkemény, kívülről olyan, mintha leöntötték volna piros festékkel, majd lelakkozták volna, belül viszont fakó és íztelen. (Ennek okáról részletesebben itt írtunk.) A Reactions videójából kiderül, mindez miért van így, és mit tehetünk az ízletesebb paradicsomokért.
Kik rontották el a paradicsomainkat?
A paradicsom a 90-es években romlott el. A nagytermelők olyan fajtákat kezdtek létrehozni,amelyek az áruházak polcáig vezető hosszú út ellenére kemények maradnak. Ez egy olyan mutáció eredménye, ami jelentősen csökkenti a paradicsom által termelt etilén mennyiségét. Ez egy növényi hormon, ami a paradicsom érési mechanizmusát szabályozza. Az etilén felelős azoknak az enzimeknek az aktiválásáért, amik aztán kialakítják a paradicsom, legalábbis a piaci paradicsom összetett ízvilágát. A kevesebb etilént termelő fajták érési folyamatai sokkal lassabbak, mint a békén hagyott, nénik nevelte változatoké, sokkal több időre van tehát szükségük ahhoz, hogy igazi lédús, délceg paradicsomokká váljanak.
Piros és vízízű
Az egyenletes piros szín elérése szintén komoly áldozatokkal jár. A foltos, tökéletlen külsejű paradicsomok színéért felelős kloroplasztisztól való megszabadulás azt eredményezte, hogy a paradicsomok cukortartalma jelentősen csökkent. Ezek a folyamatok viszonylag gyorsan visszafordíthatók lennének némi génmanipuláció segítségével, ennek hiányában viszont marad a jóval időigényesebb keresztezés.
Így visszaállítani a paradicsom eredeti ízvilágát bizony időigényes folyamat, de addig sem kell tétlenül ülnünk. Az éretlen, kamaszkorban megragadt paradicsomok érési folyamatait felgyorsíthatjuk, ha nem tesszük őket hűtőbe, az ugyanis tovább lassítja az ízekért felelős enzimek termelődését.
