A legfontosabb, hogy a zsákmányt vigyétek el egy szakellenőrhöz. Ez a második legfontosabb is, a harmadik, hogy tiszteljék a természetet, a többi már csupa ősi élvezet.
Legalább tucatnyi embert (kutyát is) láttam élete első gombáját megtalálni, és mind ragyogó szemmel, kiáltozva ugráltak, akár kapitális vargánya, vagy egy négyzetméter rókagomba volt az esemény. A vargányaszűzesség elvesztése annyira nagy élmény, hogy az életet az első vargánya megtalálása előtti és utáni időre osztja. A gombászás előhívja még a legbelvárosibb egyedekből is a kócos ősembert, aki a pillanatban él és nem aggodalmaskodik. Feltétlenül próbálják ki, de előtte érdemes némi alapismeretet begyűjteni a témában.
A gombaszakellenőr egy szakma
Mindenki számára elérhető a 140 órás, két féléves képzés, a Mikológiai Társaságnál lehet jelentkezni, de sajnos idén már lecsúsztak róla, így marad a zsákmány bevizsgáltatása. A szakellenőrök listáját a Nébih oldaláról tudjátok letölteni, jellemzően piacokon ügyelnek.
Ha nem szedtek, hanem vásároltok erdei gombát, ellenőrizzétek, van-e az áruhoz gombaszakellenőri igazolás, ha nincs (utóbbi csak csomagtartóból vásárolva fordulhat elő, piacokon csak ilyen igazolással árulhatnak gombát), vizsgáltassátok be magatoknak egy szakellenőrnél. A feketén árult gomba sokkal veszélyesebb, mint a zárjegy nélküli Marlboro.
Az erdei gombát ne a hiperekben keressétek, mert szezonális, nem kiszámíthatóan termő áru, az ilyen csodabogarakat piacokon, esetleg delikátüzletekben lehet kapni. A Culinarisban is láttunk már, erdei gomba szaküzlet pedig a Nagyvásárcsarnokban található Triffla néven.
A most érvényes szabályozás szerint személyes használatra (magyarul nem eladásra) naponta 2 kg kalapos gombát szedhet mindenki engedély nélkül. (A szarvasgombára más szabályozás vonatkozik). Védett területen gyűjtéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Fokozottan védett területen tilos bármit összeszedni a szeméten kívül.
A közel 2000 hazai gombafaj közül 58 védett, ezeket egyáltalán nem szabad gyűjteni, róluk itt találsz képes listát. A legnépszerűbben rabolt, pedig védett gomba talán a császárgalóca (Amanita caesarea), eszmei értéke 5000 Ft, többször találkoztam vele Facebookon, ami nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy nem vizsgáltatták be a nem szakellenőr ismerősök, pedig a császár nagyon könnyen összetéveszthető a légyölő galócával. Ne legyetek hülyék, a Facebook óta nehéz titkolózni.
Hogyan kezdjek bele?
A legjobb szakellenőr gombász, vagy évek óta gombászó baráthoz csapódni, bár a területféltékenység rendkívül jellemző a gombászokra és kifejezetten illetlenség a tuti őzlábas terület GPS-koordinátáját követelni, de köztük is vannak jó arcok.
Aki rendszeres erdőjáró és szívesen gombászna is, vásároljon szakkönyvet, abból meg lehet tanulni a könnyen felismerhető és ízletes fajokat, és érdemes azokra koncentrálni, nem pedig dúvad módjára összeszedni minden gombaszerű képződményt az erdőben. A szakkönyv helyes használatában a Miskolci Gombász Egyesület cikke ad remek útmutatást, a lényeg, hogy tessék szépen elolvasni a könyvet. Ha mégis felszedtek ismeretlen példányt a későbbi határozás céljából, azt mindenképpen elkülönítve tároljátok a többitől, akár egy papírba tekerve.
Minden amatőr gombásznak kötelező megismerni a gyilkos galóca külsejét és messzire elkerülni, bármennyire is gyönyörű. A gyilkos galóca (Amanita phalloides) nem véletlenül gyilkos, minden évben okoz halálos kimenetelű mérgezést, mert amíg a mérgező gombák többsége csak jól hazavágja a felelőtlen fogyasztókat, a gyilkos egészen kis mennyiségben garantáltan és menthetetlenül megmérgezi. Ellenszere nincs, a tévedést legjobb esetben maradandó májkárosodással lehet túlélni, ami nem csak egy végighánytuk az éjszakát kaland.
Erre a veszélyforrásra kiemelten figyelmeztessétek a gyerekeket is, őket az én gombász társaságomban lévő szülők a felügyelet nélküli gombaérintéstől is tiltják.
A kutya nem gombaszakellenőr
Igen, a szarvasgombát egy képzett kutya felismeri és megtalálja, de ez nem jelenti azt, hogy ha Fifi két pofára fal valamilyen gombát egy fa tövében, az alkalmas emberi fogyasztásra. Biztos hallottatok már hűtőfolyadékba, vagy patkányméregbe nyaló kutyákról, sajnos a gombáról se tudják ösztönösen, hogy tartalmaz-e mérget vagy sem. Ez azt is jelenti, hogy vigyázzatok rájuk is gombászás közben.
Ugyanez vonatkozik a férgekre, csigákra is, azért mert egy gombát megmásztak, az még mérgező lehet, idegrendszerük, szervezetük nem azonos felépítésű az emberével. Legalábbis van, akiével nem. Sőt, a gomba íze is félrevezető lehet, például a gyilkos galóca állítólag finom.
Mit vegyek fel? Hogyan csináljam?
Én nem a legdrágább Marina Rinaldi magassarkúmban járok gombászni, de a gombák szempontjából pont mindegy miben mentek oda. Ami nem mindegy, hogy vigyetek egy kést, amivel a tönköt levágjátok, nem pedig kitépitek a gombát a talajból. A kés mellé egy nagy felületű kosár/gyümölcsös rekesz egy tekercs papírtörlővel is jól jön, bár van abban kaland, amikor a hirtelen ránk szakadó gombákat a levetett pólóinkba kötve visszük a kocsihoz.
A nejlonzacskót felejtsétek el, a gomba nagyon könnyen befülled, megromlik, ezért szellősen szállítsátok, hűvösben tároljátok, legfeljebb 2 napig.
A tönköt azért vágjuk, nem szaggatjuk, mert a föld felett látható, ehető gombák csupán egy föld alatt elterülő szövevényes élőlény termőtestei és az élőlény nem szereti ha összekaszabolják. Aki rendszeresen gombászik, tiszteli és óvja őt, hiszen számít a termésre a jövő héten is. Ezért nem gombászunk kapával (szarvasgomba-rablókkal fordul elő) és ezért nem rugdossuk fel a nyilvánvalóan mérgező, vagy ismeretlen gombákat sem. A nagyon fiatal és férges, száraz, öreg példányokat sem szedjük össze, utóbbi had szórja szét spóráit.
Mikor mit, minek?
A szezont a kucsmagomba nyitja, a napokban már terem, egészen április végéig. Különböző fajai mind finomak, különösen jól mennek a vele egyszerre termő medvehagymához és turbolyához, viszont 20 perc hőkezelést igénylő gombáról beszélünk, nyersen, forrázva megterhelő lehet. Turbolyát is szedhetnek az erdőben a kucsma mellett, a képen látható ánizsos illatú levél a turbolya, kellemes fűszer-, és salátanövény.
A kucsmára nagyon hasonlít a mérgező redős papsapkagomba (Gyromitra esculenta), tehát ne szórakozzatok, és vigyétek bevizsgáltatni a kucsmákat is. Ha túlszeditek magatokat belőle, a kucsma remekül szárítható és fagyasztható is.
A május majd teret enged még több könnyen felismerhető, mennyiségben termő gombának, jön a sárga gévagomba, a sárga rókagomba, a vargányák, a sötét trombitagomba, az óriás pöfeteg és kedvenceim: a piruló galóca és az őzláb. Velük, és másokkal megjelenésük idején, egyenként, receptekkel együtt fogunk jelentkezni. A sort a kucsma részletezésével kezdjük a napokban.
