A 70 éves bikini története 21 képben

Zanza!

Idén július 5-én ünnepelte 70. évfordulóját a bikini, ami kora ellenére napjainkban sem sokban tér el elődeitől, sőt továbbra is ugyanolyan nyűg beszerezni a mindenhol tökéletesen illeszkedő bikinit, mint évtizedekkel ezelőtt.

A korabeli mozaikokból és leletekből kiderült, hogy az 1960-as évek bikinijére emlékeztető fürdőruhát már a Római Birodalomban is hordtak, majd ezek a szövetből és bőrből készült darabok egy jóidőre eltűntek és a helyüket felváltották a fürdőingek és lepedők, majd a viktoriánus korban a bundabugyik és hosszú ujjú tunikák. A fordulópont a 20. század első felében következett be, amikor a fürdőruhák elkezdtek a fehérneműkre hasonlítani, divat lett a napbarnított bőr és a hasvillantás – írja a Telegraph.

Magát a bikinit, azaz a világ legkisebb fürdőruháját, egy párizsi tervezőnek, Louis Réard-nak köszönhetjük, aki 1946. július 5-én a napilapokban olvasott a Marshall-szigetcsoporthoz tartozó Bikiniről és az ott végrehajtott amerikai atombomba kísérletről és azt remélte, hogy ha a falatnyi ruhadarabot a szigetről nevezi el, akkor évtizedekkel később már csak az ő “anatómiai bombakísérletére" fognak emlékezni világszerte. Hasonló fürdőruhával ugyanabban az évben kísérletezett Jacques Heim is, aki 1958 és 1962 között a neves Chambre Syndicale de la haute couture elnöke volt.

A bevállalós kétrészes persze azonnal divatba jött és annak ellenére, hogy az olasz, a spanyol és a belga hatóságok eleinte betiltották a bikini viselését, a megjelenése pillanatában a feltörekvő színésznők és hírességek egyik sikerhez vezető fegyvere lett.

Brigitte Bardot volt az első színésznő, aki bikiniben jelent meg a filmvásznon Roger Vadim 1956-os És Isten megteremté a nőt című filmjében, majd a merész ruhadarab sokat lendített Carrie Fisher karrierjén a 80-as évek elején, amikor egy metál kétrészesben volt látható a Star Wars: A Jedi visszatér című kasszasikerben. Hasonlóképpen mindenki megjegyezte Kate Upton nevét, amikor a Sport Illustrated magazin néhány évvel ezelőtt egy tenyérnyi bikiniben tette őt címlapjára.

“A modern bikini ugyanabban az évben jött divatba, amikor Churchill először hivatkozott a vasfüggönyre és ez volt az az év is, amikor az amerikaiak nukleáris fegyvereket vetettek be Hirosima és Nagaszaki lebombázására” – hívja fel a figyelmet a bikini fontosságára az ismert divattörténész, Amber Butchart, aki hamarosan mejelenő divatról szóló könyvében arra is kitér, hogy a bikini annyira megbotránkoztatónak számított a 40-es évek közepén, hogy Réard nehezen talált olyan modellt, aki bevállalta volna a bemutatását. Végül Micheline Bernardini táncosnő népszerűsítette a tervező innovációját.

A háborút követően viszont dübörgött a gazdaság, egyre többen repültek egzotikus helyekre és mindez kedvezett a bikini-ipar fellendülésének. Sőt, egyre többen jöttek rá, hogy a kétrészes fürdőruhákban sokkal jobban le lehet barnulni, mint a sokat takaró egyrészesekben. “Az emberek olyan egyszerű örömökre vágynak, mint a tenger és a napsütés” – írta akkor a Le Figaro, melynek szerzője szerint a francia fiatalok a szabadság és a lázadás szimbólumát látták a bikiniben.

Az európai strandokon azonban az 50-es évek elején még igyekeztek betiltani a bikinit, a Vatikán pedig odáig merészkedett, hogy bűnnek nyilvánította a viselését. Ennek ellenére a Miss World szépségversenyeken felütötte a fejét és onnantól kezdve már nem volt megállás. Brigitte Bardot-t 17 évesen kapták lencsevégre Dél-Franciaországban, majd öt évvel később Ursula Andress vállalta be a kétrészest a James Bond sorozat legelső részében, a Dr. No-ban 1962-ben. Negyven év elteltével pedig Halle Berry viselte az ikonikussá vált fürdőruha mását a James Bond: Halj meg máskor című moziban.

1966-ban Raquel Welch lett bikiniben keresztre feszítve a Kr.e. egymillió évvel című filmben, amiben olyan felejthetetlen alakítást nyújtott, hogy a Playboy magazin az 1970-es évek egyik legvonzóbb nőjének választotta. Ebben az időszakban már mindenütt jelen volt a bikini, beépült a strand divatba, a divatlapokba és a filmekbe is. A Baywatch című sorozatnak köszönhetően pedig a 20. század végére a világ egyik legnépszerűbb fürdőruhája lett, amire összesen 811 milió dollárt költöttek el a nők évente. És a trend olyan más iparágakat is magával rántott, mint a szolárium, a barnító krémek vagy a gyantázás.

“A bikini egyfajta szinonímája lett a lesben álló paparazziknak, a jelenségnek pedig Diana hercegnő volt az előfutára a 90-es években” – jegyzi meg a fényképezőgépet mágnesként vonzó ruhadarabról Butchart, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy napjainkban már több tucat formában jelen van a bikini, van például tangás bikini, trikini, tankini, hipkini és monokini is.

Persze nem mindenkinek tetszenek az óriásposztereken pózoló izmos vagy csontsovány bikinis modellek. A tavalyi évben például a Protein World sárga bikinis reklámját tiltotta be a brit Advertising Standards Authority, mivel több százan ellenezték, hogy ilyen módon tárgyiasítja a nőket a márka. Ahogy több hírességnek, mint például Helena Christensennek és Margot Robbienak is van problémája van azzal, hogy a bikini kollekciókat szinte kivétel nélkül tökéletes alkatú modelleken mutatják be, akik adott esetben napokig koplalnak show előtt. Ennek tudatában pedig nem csoda, hogy a katalógusokat lapozgató nők frusztráltak lesznek és a modellekéhez hasonló, elérhetetlen bikinitestre vágynak majd.

Az egykori fürdőruha modell, Melissa Odabash szerint a bikinivásárlásnál érdemes figyelembe venni, hogy a bikini pontosan illeszkedjen a testünkhöz, ha szükséges, vegyünk egy mérettel nagyobbat és figyeljünk a helyes színválasztásra is. Szerinte a sötétkék szinte minden bőrtónushoz passzol, megbízható és elegáns választás. Ide kattintva elolvashatja, hogy hogyan válasszon alkatának megfelelő fürdőruhát, itt pedig az idei fürdőruha trendeket találja.

Blogmustra