Levendulás eperlekvár

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A lekvárfőzésről 20 kiló gyümölcs, hatalmas lábasok, és három napig szenvedő nagymama ugrik be? Megy ez máshogy is, kicsiben, gyorsban, aranyosban.

A lekvárfőzésről minimum 20 kiló gyümölcs, hatalmas lábasok, gyümölcsben úszó konyha és három napig szenvedő nagymama képe ugrik be? Pedig megy ez máshogy is, kicsiben, gyorsban, aranyosban. Két-három kiló gyümölcsből is neki lehet állni, és akkor nem megy el rá az egész nap, ráadásul kis mennyiségekben lehet különféle extrákkal is kísérletezni.

Fotó: Koncz Andrea

Maki Stevenson

Szereti a házi lekvárt

Hétvégén a szentedrei szigeten jártunk, az út mellett pedig számtalan szedd magad eperföld is van. A lusták és kisgyerekesek számára jó hír, hogy a frissen szedett epret kis felárért dobozban/zacskóban is meg lehet venni. Néhány helyes nénitől gyönyörú, édes, aprószemű epret vettem, két és fél kilót, aminek meg nem evett része még aznap este levendulás eperlekvárrá változott. Ezt a receptet nyugodtan megcsinálhatjátok levendula nélkül is, úgy is veri az összes boltit.

Az eperlekvárhoz legtöbben 2:1 vagy 3:1 befőzőcukrot használnak, amiben a cukor mellett zselésítőanyag, pektin is van. Erre azért van szükség, mert az eper önmagában nem tartalmaz eleget, és gyors főzéstől nem sűrűsödik be. Bár tudom, hogy a pektin teljesen természetes, én mégsem szeretem ezeket a befőzőcukrokat használni, csalásnak érzem, hülyeség, de ez az én heppem. A hosszan főzött eper viszont hajlamos rá, hogy fáradt színű és ízű legyen, ezért most kísérletezni kezdtem.

A maradék bő két kiló eper kétharmadát-háromnegyedét megmostam, lecsumáztam és lecsepegtettem. Egy nagyon masszív lábosba tettem, és krumplinyomóval viszonylag alaposan áttörtem. Rengeteg vízet nyomtam ki belőle, rózsaszín cafrangok úsztak sok lében. Ezt feltettem a tűzhelyre, nagy lángon felforraltam, majd kicsire vettem, és főztem-főztem, hogy besűrűsödjön. Időnként, ha arra jártam, megkevertem, mivel a lábosom nagyon vastag, nem égett le. Körülbelül két, két és fél órát főhetett, közben volt egy teljes gyerekfektetős kör is. A végére az eredetinek körülbelül a negyedére-harmadára fogyott, és teljesen besűrűsödött.

Ekkor hozzátettem az itthon lévő levenduláscukor készletet (ez kb. 15 deka lehetett, annyi maradt a tavalyi adagból), ha ez nem lett volna, levendulavirágokat tettem volna egy teatojásba, és azzal főztem volna az epret.

Levendulás eperlekvár gasztronómia iránt érdeklődő macskával

Néhány kisebb befőttesüveget félig megtöltöttem vízzel, és beraktam 10 percre a mikróba, a tetejüket, a merőkanalat és a csipeszt pedig egy lábos vízben főztem nagyjából ugyaneddig.

A megmaradt megpucolt és lecsöpögtetett eperszemeket a lábosba zuttyantottam, és mivel nem találtam elég édesnek, még adtam hozzá 3 evőkanál barna nádcukrot. (Ha olyan lekvárt főztök, amiben nem túl sokáig főzött egész vagy nagyobb gyümölcsdarabok vannak, érdemes az ízt az elvártnál kissé édesebbre venni, mivel a gyümölcsök is vesznek majd fel cukrot, így a végeredmény a frissen kóstoltnál valamivel savanykásabb lesz.)

Az egész eprekkel és a nádcukorral egyet forraltam rajta, majd a lekvárt a sterilizált üvegekbe töltöttem, a lezárt üvegeket fejjel lefelé betettem a tűzhelyen hagyott, forrásban lévő vízbe pár percre, utána pedig mentek a dunsztba, ami nálam az ágyneműtartó törülközőkkel és takarókkal kibélelt szeglete volt.

Ebből a mennyiségből négy kis, 3 decis  üveg lekvár lett, ami nem túl kiadós, ha onnan nézem, hogy befőzőcukorral akár a dupláját is kihozhattam volna belőle. Viszont a végeredmény életem eddigi legintenzívebb ízű, halványan levendulás, elképesztően epres lekvárja lett, vagyis azt mondom, részemről a kísérlet sikerült, próbáljátok ki bátran.

Bár nem méricskéltem, úgy tippelem, hogy az egész adaghoz nagyjából 22-25 deka cukrot használtam fel, vagyis sokkal-sokkal kevesebbet, mint amennyi a bolti lekvárokban van. A házi lekvárfőzésnél figyeljetek oda arra, hogy az alacsony cukortartalom miatt a lekvár könnyebben romlik. (A sok cukor önmagában tartósít.) Ezért az ilyeneket érdemes inkább kis üvegekben eltenni, és odafigyelni rá, hogy mindig csak tiszta kanállal nyúltjatok bele.

Hozzászólások jöhetnek a facebookon, további Alapkonyha cikkek az Alapkonyha fejlére kattintva.