Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Régen Svájcban is ettek kutyát, Kínában a máig élő hagyomány szerint a karácsonyi kutyahús meggyógyítja az embert. Sokkoló fotók a hentestől.
Magyarországon, ahogy Európa legtöbb országában erősen tabunak számít a kutyahús fogyasztása, az emberek megbotránkoznak, ha arról van szó, hogy valahol megeszik az ember legjobb barátját, a hű társat, akire mindig számítani lehet. Pedig a kutyahús fogyasztása nem is annyira extrém, hogy csak olyan helyeken legyen jól ismert sláger, mint Kína vagy a Fülöp-szigetek.
Európában háborúk, válságos időszakok alatt minden más elfogyasztása mellett természetesen a kutyahús fogyasztására is rászánták magukat az emberek, de vannak olyan országok a környékünkön, ahol különleges csemegeként is megjelent a háziállat. Az ókori Rómában elfogadott volt a kutyahús fogyasztása, de vannak ennél sokkal közelebbi példák is olyan korszakokról, amelyekről már nem feltétetlenül gondoljuk úgy, hogy nagyon barbárok voltak. A Belle Epoque Franciaországában, a révedező szimbolisták és a csipkeesernyős kisassszonyok korszakában, az 1910-es években korabeli fényképek alapján működött még kifejezetten kutyahúsra specializálódott piac. Ez annyira azért nem is meglepő, hiszen a sokat csodált francia gasztronómia szívesen használ fel viszonylag obskúrusnak számító alapanyagokat.
Franciaország mellett Németországban fogyasztottak még szívesen kutyahúst nagy tételben, különösen a már említett válságidőszakokban. A német kutyahús-fogyasztást csak az 1980-as évek közepén tiltották be.
Hazánkhoz legközelebb Svájcban és Lengyelországban találkozhatunk a kutyafogyasztással, igaz egyik helyen sem különösebben jellemző, főleg vidéki hagyományokról van szó. Érdekes, hogy Lengyelországban nem is kifejezetten a kutyahús, hanem a zsír fogyasztása számít különlegességnek. A hiedelmek szerint a kutyazsír gyógyszerként hat az emberre. A kutyazsír ilyen természete, illetve a kutya elfogyasztásának éllettanilag kedvező hatásai számos kutyafogyasztó népnél megjelennek indokként.
A többek között kutyahús fogyasztásáról is elhíresült Kínában is azt mondja a hagyomány, hogy az kutyahús nagyon jót tesz az egészségnek. Különösen igaz ez a karácsonyi időszakban elfogyasztott kutyahúsra, ami a hagyományos hitek szerint valamiféle általános gyógyszerként helyreállítja az ember egészségét.
Emellett természetesen megjelenik a vágyfokozó hatása is a húsnak. Kínai férfiak között viszonylag elfogadott időtöltésnek számít, hogy férfitársaságban iszogatás közben kutyahúst majszolnak, bízva a libidójukra gyakorolt kedvező hatásban.
Kína mellett Vietnámban, Koreában és Tajvanon elterjedt a kutyahús fogyasztása, valamint a Fülöp-szigeteken, ahol a Dog Meat Trade nevű, kutyahús-fogyasztás ellen küzdő szervezet szerint évente nagyjából félmillió kutyát ölnek le fogyasztási célból. Annak ellenére, hogy általában az ázsiai országokban is igyekeznek tiltani a kutyahús fogyasztását, a húsukért tenyésztett kutyák jó üzletnek számítanak.
Elsősorban Kínában épült ki erre ipar, de a Dog Meat Trade felmérése szerint rengeteg kutya érkezik az ázsiai országokba Új-Zélandról is. A legkedveltebb fajták közé különféle európai fajták tartoznak, mint a bernáthegyi, a németjuhász, a dalmata, az újfundlandi vagy a leonbergi. Az állatokat általában hathónapos korukban vágják le.
A kutyahús fogyasztásával a szervezet adatai alapján a legnagyobb gond az, hogy az egész ipar nagyon barbár. Jellemző az állatok kínzása, nagyon rossz körülmények között tartása, botokkal ütlegelése, élve megnyúzása. Az egész ellenőrizhetetlen, és kis zugokban történik, így nagyon nehéz érvényesíteni az állatok alapvető jogait biztosító szabályozásokat.
