Korábbi posztunkban részletesen beszámoltunk a hajmosást elutasító magyar modellről, most íme egy kis hajszárítás-történelem és egy boldog hír: magyar lett az idei fodrászvilágbajnok. Arató Krisztián mesterfodrász, többszörös magyar bajnok aranyérmes lett a chicagói fodrász-világbajnokságon.
Korábbi posztunkban részletesen beszámoltunk a hajmosást elutasító magyar modellről, most íme egy kis hajszárítás-történelem és egy boldog hír: magyar lett az idei fodrászvilágbajnok.
Arató Krisztián mesterfodrász, többszörös magyar bajnok aranyérmes lett a chicagói fodrász-világbajnokságon. Magyarországot tíz hajszobrász képviselte különböző kategóriákban. Az első magyar arany a full fashion (teljes megjelenés) kategóriában született. A modell frizuráját Arató Krisztián készítette, Sipos Zita többszörös magyar bajnok sminkelte és Aradi Kata tervezte a ruháját. A chicagói vb-n 50 ország legjobb fodrásza mérte össze szakmai tudását, kreativitását. A magyar csapat összességében is sikeresen szerepelt. A női testfestés kategóriában Jacsó Dolly 4. helyezett lett a világ legjobbjai között. A fodrászválogatott férfi technikai kategóriában ugyancsak kiemelkedő eredményt ért el: összetettben 5. lett az Arató Krisztián, Cseh István, Csonka Tamás és Kovács Attila által alkotott csapat. A női technikai kategóriában versenyző csapat - Bozsics Katalin, Csányi György és Váradi Györgyné - összetettben a hetedik helyet szerezte meg a rangos megmérettetésen - áll a Magyar Fodrász-Kozmetikus Egyesület közleményében. A konty műfajában a magyar csapat 10. lett.
És hogy régen hogyan zajlott a hajszárítás?
A századforduló környékén a nők úgy szárították a hajukat, hogy egy tömlőt erősítettek a porszívó kifúvó nyílásához - már persze ott, ahol egyáltalán hallottak erről a hasznos eszközről. Az első elektromos hajszárítót végül Alexandre F. Godefoy alkotta meg 1890-ben. Később ő dolgozta ki a háztartásban használatos kézi hajszárító prototípusát is, 1920 táján. Az angol shampoo szó - és a magyar sampon is - a szanszkrit-hindi champa szóból származik, amely a Michelia champaca nevű növény virágára utal. Ebből régen illatos hajolajat készítettek.
Az egyiptomiak is használtak forró vasrudakat a tűző naptól védő és egyben tekintélyt kölcsönző parókák készítésére. Ám a hullámok kiegyenesítésére szolgáló hajvasalót, amely lényegében két, egymáshoz erősített és felmelegített vaslap volt, Marcel Grateau párizsi fodrász kezdte alkalmazni. Ugyanakkor a göndörítésre szolgáló sütővasat is ő használta először.
A hajbalzsamok egyik legfontosabb összetevője a korábban csak égési sérüléseknél jótékony Panthenol. Ez jól tapad a hajszálakhoz, segít lesimítani a durva, egyenetlen szálakat és fényessé teszi a hajat. Már az ókorban szükség volt a frizura rögzítésére, főleg a bonyolult, súlyos hajviseletek esetében. Ezt annak idején agyag és gumi segítségével oldották meg. A negyvenes években sört, citromlevet vagy cukros vizet szórtak a hajra. Az első hajlakk az aeroszol elterjedésével kezdte meg világhódító útját.
Mi az ön hasznos hajszárítás-titka? Mesélje el! (forrás: MTI, fotó: Northfoto)
