A tradicionális magyar zöldségek és gyümölcsök egy része már szinte alig terem meg a klímaváltozásnak köszönhetően. Ami marad, az is megfizethetetlen lesz lassan a szakértők szerint.
A magyar mezőgazdaság lesz a klímaváltozás egyik vesztese az elmúlt évtized kutatásai alapján a Pénzcentrum szerint. A lap a magyar zöldségek és gyümölcsök jövőjének járt utána szakértők segítségével.
Az elmúlt évek aszályos nyarai megmutatták, mire számíthatunk a jövőben, egyre hamarabb érik be a termés, egyes zöldségek és gyümölcsök évek óta alig teremnek a földeken a forróság és az aszály miatt.
A magyar zöldségek lassan megfizethetetlenek lesznek
A szakértők szerint fontos az alkalmazkodás képességének elsajátítása. A hőség nem tesz jót sem az almának, sem pedig a kajszibaracknak, és a késői tavaszi fagyok is problémát okoznak. A málna, ami szintén nagy mennyiségben termett egykor, szinte már teljesen kiszorult a termesztésből. De ugyanez elmondható több zöldségről is, amiknek szintén nem kedveznek az új időjárási viszonyok.
Bár a globális termelésnek köszönhetően zöldség- és gyümölcshiánytól nem kell tartanunk, a jövőbeni áraktól annál inkább.
A megoldást a fajtaváltásban látják a hozzáértők. Hollósi Dávid agrárszakértő szerint nem vagyunk könnyű helyzetben és egyértelműen fajtaszerkezet-váltásra, illetve agrártechnológiai felfogásváltásra van szükség.
"Amit be tudunk zárni – ilyen az üvegházi termesztés, illetve az állattenyésztés bizonyos része –, azt be kell zárnunk, el kell választanunk az időjárástól”
– nyilatkozta a Pénzcentrumnak.
Egyes zöldségek megmaradnak, másokat nehezebb lesz termeszteni
A 70-80 napos érési idejű zöldségek esetében a termelők tudatosan tudnak tervezni, nem a legforróbb időszakra időzítve a termesztést. Jó példa erre a brokkoli, amit a korábbiakkal ellentétben már szeptemberben elvetnek, hogy októberre érjen be. De a 120-150 napos érési idejű zöldségeknél, mint a vöröshagyma, gyökérzöldségek és paprikafélék, ezt nehezebb megoldani, így ezek esetében komolyabb problémákat okozhat a szélsőséges időjárás.
Baj lehet a vízigényes burgonyával és a paradicsommal is, ugyanis az aszályos időszakokban a terméshozamuk drámaian csökkenhet. Ez nemcsak a gazdák bevételeit csökkenti, de az ellátási láncban is zavart okozhat, ami a fogyasztói árak emelkedéséhez vezethet. És bár mára a mezőgazdaság globális iparág, több ezer kilométerről is lehet ugyan hagymát importálni, annak az árát viszont meg kell fizetni.
