Ahhoz, hogy valaki rendezze zártkertjének jogi státuszát, mélyen a zsebébe kell nyúlnia, mivel januártól háromszorosára emelték a földvédelmi járulékot.
A zártkert mint fogalom mára már csak a köznyelvben és néhány tulajdoni lapon maradt fenn. Pedig jelenleg is mintegy százötvenezren élnek ilyen, meglehetősen bizonytalan jogi státuszú ingatlanban – emlékeztet az Index. Nekik egy jogszabályi változás miatt lett nehezebb a helyzetük:
egy átlagos méretű és adottságú föld átminősítéséért több százezer forintot fizethetnek.
A zártkert fogalmát a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény határozta meg, miszerint
zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.
A törvényt azonban 1987-ben hatályon kívül helyezték, majd 1994-ben a telekkönyvi besorolások is megváltoztak. A korábbi zártkertek így a külterületi földek közé kerültek. Ugyanakkor ma is akad tulajdoni lap, amin az adott ingatlan zártkertként van feltüntetve.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2015 közepétől egészen 2017 végéig ingyenesen lehetőséget adott a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak, hogy egyszerűsített eljárás keretében kivonják földjüket a művelés alól. Erre ma is megvan a lehetőség, de csak abban az esetben, ha az átlagosnál rosszabb minőségű a termőföld, és a tulajdonos megfizeti a földvédelmi járulékot.
Az átminősítés idén január 21-étől drágult meg. Tavaly decemberben ugyanis az Országgyűlés módosította földtörvényt, amely – egyéb intézkedések mellett – háromszorosára emelte a földvédelmi járulék összegét, ami komoly terhet jelenthet az érintettek számára.
