Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Pest megyei Pilisen nemrég derült ki, hogy fonálféreg van az ivóvízben. Az ügyben elindított vizsgálódások annál is riasztóbb eredményhez vezettek, mint amire a szakemberek számítottak, mivel a térszíni tárolókban is ott voltak a férgek.
A Dabas és Környéke Vízügyi Kft. (Daköv) ügyvezető igazgatója, Jasper Andor avatta be az Indexet abba, pontosan mi és miért történt Pilisen – a egyszerű ok miatt szaporodhattak fel fonálférgek a vízben.
A községben egészen 2024-ig nem volt vas- és mangántalanító berendezés, így sokan használtak otthoni vízszűrőt: a fent említett anyagok jelenléte egészségügyi határérték alatti volt, de barnás, egyesek által nem túl gusztusosnak tartott vizet eredményeztek. Ezek a szűrők ugyanakkor nagyon alkalmas környezetet tudnak teremteni arra, hogy elszaporodjanak az úgynevezett nematódák, köznyelven fonálférgek.
Amikor egy ilyen szűrőben egy helyi lakos lárvákat fedezett fel, a tűzcsapot és saját víztározóikat is ellenőrizték, de csak az előbbiben leltek lárvákra. Innen jött a feltételezés, hogy egy ásott kútból kerülhettek a férgek a rendszerbe, meg is kezdték a hálózat öblítését, mivel a nematódáktól csak ily módon lehet megszabadulni.
A férges víz egyre több helyen jelent meg
Vasárnap azonban háromból két térszíni tárolójukban is ott voltak ezek, a magastározó és a II. számú térszíni tároló azonban tisztának látszott. Megkezdték a még nagyobb szabású átöblítést, fertőtlenítést, és megtiltották a csapvíz fogyasztását –
a lakosság, mely eddig pánikot élt meg a férgek miatt, melyekről nem tudott sokat, megnyugodott.
A vízművesek viszont nem, mivel a belső értékek romlottak, a tisztának hitt II.-es tározóban is felszaporodtak a nematódák – mint utóbb kiderült, az előző ellenőrzésnél olyan alacsony volt a férgek száma itt, hogy nem mutatta ki a mérés. Eddigre szerencsére sikerült megtisztítani a III.-as tárolót, a rendszer innen üzemelhetett. Később már csak a klóros vízre panaszkodtak a lakosok. Az elmúlt napokat a Daköv munkatársai heroikus munkával és rengeteg támadás mellett vészelték át: Jasper Andor elmondta, 16-18 órás munkanapjaik voltak, ráadásul sajtóosztály híján nem tudták elég gyorsan cáfolni a híreket – Monorierdőn például valójában nem volt férges a víz, bár ez is terjedt.
