Megemelik a termékek árát az üvegvisszaváltási rendszer betétdíjai, ám hivatalosan nem jelennek meg az inflációs statisztikákban.
A júliusi inflációs adatok váratlan alakulása ráirányította a figyelmet az üvegvisszaváltási rendszer hatására is, amelyekről az Economx Árokszállási Zoltánt, az MBH Elemzési Centrum igazgatóját kérdezte.
Így hat az inflációra az üvegvisszaváltási rendszer
Mint írták, az üvegvisszaváltási rendszer betétdíjai gazdasági szempontból növelik a termékek árát, azonban ezek nem épülnek be az inflációs számításokba. A szakértő elmagyarázta, hogy ha a fogyasztók maradéktalanul visszaváltják a palackokat, akkor a betétdíjakat visszakapják, ezért nem jelennek meg a KSH statisztikáiban. Ugyanakkor hozzátette, hogy az alacsony visszaváltási arány esetén ez a gyakorlat újragondolható lehet.
Ha ez az áremelkedés beleszámítana az inflációba, körülbelül 0,2 százalékponttal növelné azt.
Hozzátették: a visszaváltást hátráltatja, hogy a rendszer még a bevezetés korai szakaszában van, ezért a fogyasztóknak új szokásokat kell kialakítaniuk. A rendszernek időre van szüksége, hogy kiforrjon és hiba nélkül működjön.
Jelentős volt az élelmiszerinfláció
A cikk szerint a fogyasztói árak egyébként júliusban 4,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest, így idén először emelkedtek az MNB inflációs célsávja fölé. Noha ez az érték nem számít drámainak, a régiós országok között így is magasnak tekinthető.
A cikkben kitértek az üzemanyagok árváltozása miatti hatásokra is, ami a várakozásoknak megfelelően havi alapon felfelé húzta az inflációt. A szakértő szerint ezek mellett jelentős a szolgáltatások áremelkedése, noha az az előző havi 9,7 százalékhoz képest mérséklődött.
Ugyan a kötelező akciók megszűnése és az élelmiszerinfláció növekedése további aggodalmakat keltett, ám a szakértők úgy vélik, drámai emelkedés már nem várható az év hátralévő részében. Összességében az elmúlt két évet figyelve, jelentős volt az élelmiszerinfláció: 2022-ben közel 28, 2023-ban pedig 24 százalék körüli.
