Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a te csuklódon is okoskarkötő vagy okosóra feszül, valószínű, hogy élsz a viselhető technológia kínálta lehetőségekkel, és időről időre ellenőrzöd, hogyan aludtál, hányat léptél az eszköz szerint – vagy akár azt is érdeklődéssel figyeled, hogyan alakul a pulzusod edzés közben. Na de honnan tudja mindezt egy okoseszköz? Most kiderül!
A technológia fejlődésének köszönhetően ma már néhány ezer forintért olyan eszközökhöz juthatsz, amelyek legalább lépésszámlálóval rendelkeznek, a nem sokkal tízezer forint fölötti kategóriában pedig már az alvásodat elemzi, és a pulzusodat is méri egy okosóra. Az igazán drága eszközök közt akad olyan is, amelynek gyártója EKG-készítés lehetőségét is beépítette, az ugyanakkor már az olcsóbb változatoknál is adott, hogy mérjék, hányszor álltál fel hosszabb időre egy adott napon, vagy a WHO javasolta mozgásmennyiség teljesítésében jól állsz-e.
Erre mind jó a technológia
Ezeket az adatokat van, aki csak érdeklődéssel és kritikával kíséri figyelemmel, de akadnak olyanok is, akik nagyon komolyan veszik a dolgot. Persze a hobbifutók számára igazán hasznos, ha pulzuskontrollal tudják elvégezni edzésüket, és nem csak a halántékukon lüktető erek alapján kell dönteniük arról, hogy átkerültek-e az anaerob mozgás tartományába, de kérdés az is,
vajon orvosi mérőeszközként elfogadható-e az az adat, amelyet egy ilyen készülék szolgáltat?
Ahhoz, hogy erről véleményt alkothassunk, érdemes megismerni, milyen elvek alapján működnek ezen okoseszközök egyes funkciói.
Így méri a lépésszámot a viselhető technológia
A viselés teljes időszaka alatt háromtengelyes gyorsulásmérővel elemzi mozdulataidat egy okoskarkötő vagy okosóra – az adatrögzítés folyamatos attól függetlenül, hogy épp ülsz, állsz, gyalogolsz vagy futsz. Mivel a használat kezdetén a súlyra és magasságra vonatkozó adataidat megosztod azzal a szoftverrel, amely elemzéseket készít, személyre szabottan lehetséges az adatok feldolgozása.
Mindennek köszönhetően az okosóra ki tudja számolni, hány lépést tehettél, ez hány kalória elégetésével jár, adott esetben – edzésprogram rögzítése közben mindenképp – a sebességet is hozzá képes rendelni ehhez.
Az eszközökhöz kapcsolódó applikációk sokféle extrát is tehetnek mindehhez: kijelölhetsz magadnak célokat, melyek teljesítése motiválhat arra, hogy többet mozogj, vagy akár többször állj fel az íróasztalod mellől,
sőt, akár arra is emlékeztetheted magad, hogy több pohár vizet igyál meg.
Az alvás monitorozása így zajlik
Az alváslaborokban végzett tesztek az agyi aktivitás alapján képesek képet alkotni arról, hogyan aludtál – ez természetesen nem várható el egy viselhető eszköztől. Az okosórák fizikai jelek alapján döntik el, milyen hosszú és mennyire pihentető volt a pihenésed. A pulzus és a mozgás a legárulkodóbb jel e téren, amihez persze szükséges, hogy egész éjjel a csuklódon maradjon az eszköz.
Az alvás közben gyűjtött adatot aztán az eszközök ennél a funkciónál is a hozzájuk kapcsolt szoftvernek adják át, amely az elemzést elvégezve kiértékeli alvásodat, megmutatva, mennyi időt töltöttél mélyalvásban, illetve hányszor ébredtél fel, majd szövegesen is közli, ez alapján milyennek tartja alvásod minőségét.
A pulzusra így következtet
Talán meg fog lepni, de a modern eszközök egy 150 éves technológia felhasználásával tudják pulzusodat mérni. A fotopletizmográfia módszere egyszerű elven alapul – megvilágítják a bőrt, majd megmérik a véráramlás által szórt fény mennyiségét. A testbe belépő fény kiszámítható módon szóródik, ez adja a mérés módszerének alapját. Ezen az elven alapul a pulzoximéterek működése is.
Ehhez két kis LED világítja meg bőrödet: ha megnézed az óra csuklódra feszülő hátlapját, ezt te is jól láthatod.
A fotodetektor érzékeli a visszaverődő fényt, miközben a mozgásérzékelő is hozzáteszi saját adatait ehhez az értékhez, majd a szoftver elemzi az adatokat, meghatározva a pulzust.
Ennyire bízhatsz meg bennük
A lépésszám vagy az alvásminőség vizsgálata talán nem annyira kardinális kérdés e téren – a pulzus és a vérnyomás ugyanakkor egészségünkkel kapcsolatos, fontos adat lehet. Megkérdeztünk egy belgyógyászt arról, milyen gyakran találkozik azzal a jelenséggel, hogy páciensei viselhető eszközök adataira is hivatkoznak panaszaik felsorolásakor – elmondása szerint pulzus és vérnyomás eltéréseit gyakran említik ilyen adatok alapján, amit ő fenntartásokkal kezel.
A szapora pulzusról beszámolók esetében ellenőrzi is azt, rendelői vizsgálatai azonban a legtöbbször nem támasztják alá, amit az óra vagy karkötő mért.
Érdemes fejben tartani, hogy itt nem orvostechnikai eszközökről van szó – pontosságukat nem mérik be, így bár irányadóként használhatók, de ezek alapján ne diagnosztizáld magadnál az álmatlanságot, a magasvérnyomás-betegséget vagy éppen a magas pulzust. A csukló egyébként sem az ideális testfelület az utóbbi mérésére, de a viselhető technológia jellege miatt adott ez a megoldás, és bőrszíned is befolyásolhatja, mennyire akkurátus a mért adat. A sötétebb vagy tetovált bőrön pontatlanabb lesz a mérés, ezért ha azt gondolod, egészségi problémára utal az az adat, amit pulzus vagy vérnyomás terén érzékelsz, figyelj a tested adta jelekre is, és szerezz be egy vérnyomásmérőt, amivel kontrollálhatod az értékeket. Orvoshoz csak ezt követően fordulj.
