Zárlat Szabolcs vármegyében, nagy a baj egy fertőzés miatt

Olvasási idő kb. 1 perc

Újabb figyelmeztetést adott ki a Nébih Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén: egyre több helyen találkozni a veszélyes vírussal.

Ebzárlat és soron kívüli oltási akció jön február végén az elszaporodó veszett állatok miatt.

Veszett állatok Kelet-Magyarországon

Egymást érik a figyelmeztetések a Kelet-Magyarországon terjedő veszettség miatt. Idén már az aranysakálok mellett kutyákban és macskában is megtalálták a vírus nyomát – írta meg Az Én Kutyám, hozzátéve: a veszettség kockázata olyan magas lett, hogy 2024. február 24-én és 25-én soron kívül vakcinázzák a rókákat a vármegye teljes területén. A vakcinát tartalmazó csalétkeket majd repülőgépről szórják el, amely nem érinti a lakott és beépített övezeteket. Emellett a térségben ebzárlat és legeltetési tilalom is életbe lép. 

A betegség jelenlétét 2024-ben eddig nyolc esetben igazolta a Nébih laboratóriuma,

legutóbb február 12-én Kispalád mellett, egy monitoringvizsgálat céljából kilőtt rókában azonosították a vírust.

Soron kívüli rókavakcinázást rendelt el a veszett állatok miatt az országos főállatorvos
Fotó: Maria Tsegelnik / 500px / Getty Images Hungary

A soron kívüli akció célja a veszettséggel fertőzött állatállomány növekedésének megelőzése, amelyre még mindig nagy az esély a szomszédos országból érkező, érintett állatok száma miatt. A vakcinázással a háziállatok és az emberek egészségét is védik, miután a veszettség egy állatról emberre is terjedő, fertőző és némely esetben halálos betegség. Természetesen sor kerül majd a rendszeres, tavaszi rókavakcinázásra is, amely az ország déli és keleti részén március végén indul.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?