Szó szerint ellepték az idegen teknősfajok a tatabányai tavat, többtucatnyit távolítottak el idén.
Petrovics Milán munkásságáról több ízben beszámoltunk már a Díványon. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) önkéntes munkatársa a tatabányai Csónakázó-tó élővilágát igyekszik menteni azzal, hogy dokumentálja, és eltávolítja az ott szabadon eresztett, invazív teknősöket. A szakember most közzétette idei eredményeit a Magyar Madártani Egyesület (MME) közösségi felületén. Megdöbbentő számokat láthatunk.
Mivel a tó látogatói rendszeresen etetik az itt szabadon engedett teknősöket, azok egyáltalán nem félnek az emberektől. Ennek ellenére nincs egyszerű dolga annak, aki eltávolítaná az oda nem illő állatokat. Amint arról Petrovics Milán az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály csoportjában beszámolt, az idei mérleg
48 teknős, mely példányok összesen 10 idegenhonos fajhoz tartoznak. A tóban eddig 12 különböző fajt azonosítottak.
Teknősök lepték el a tatabányai tavat
Az állatok között a vörös- és sárgafülű ékszerteknősök dominálnak, ezek szaporodásképes, stabil populációval rendelkeznek, de számos, az elmúlt évtized során divattá váló, házi kedvencként is tartott faj került már elő a tóból.
„Összesen 48 idegenhonos teknőssel zártam az idei évet, amelyek mindegyikéről fogási fotókat készítettem. Az idei diverzitási index még mindig borzasztó: 10 idegenhonos fajt gyűjtöttem be a tóból"
− összegezte az idei év mérlegét Petrovics Milán. Munkája azért is fontos, mert a tavakban szabadon engedett, más fajú rokonok az őshonos mocsári teknőseink életterét veszélyeztetik.
Többtucatnyi teknőst távolítottak el
Míg a DINPI szakemberei napozócsapdákkal, Petrovics Milán maga hálóval igyekezett minél több idegen fajú teknőst eltávolítani a tóból. Idén az alábbi fajok példányait emelte ki:
- 22 vörösfülű ékszerteknős (Trachemys s. elegans)
- 13 sárgafülű ékszerteknős (Trachemys s. scripta)
- 5 hieroglifás ékszerteknős (Pseudemys concinna)
- 1 "szigeti" ékszerteknős (Pseudemys peninsularis)
- 1 közönséges tarajosteknős (Graptemys pseudogeographica)
- 1 ouachitai tarajosteknős (Graptemys ouachitensis)
- 1 kínai csíkosteknős (Mauremys sinensis)
- 1 kínai háromélű teknős (Mauremys reevesii)
- 1 kínai lágyhéjú teknős (Pelodiscus sinenis)
- 2 közönséges pézsmateknős (Sternotherus odoratus)
A jól látható vörös- és sárgafülű ékszerteknősök populációjának növekedése szemmel is követhető, azonban egyes fajok, például a lágyhéjú vagy a háromélű teknősökkel kapcsolatban megtippelni is nehéz lenne, hányan rejtőzhetnek még a mélyben.
A teknősök először a DINPI-hez,
majd a Fővárosi Állat- és Növénykertbe kerültek. A munka jövőre is folytatódik, hiszen eredménye jól látható, a veszélyeztetettmocsári teknősök ismét egyre többen vannak a környéken.
