Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ki ne kapott volna már egy kis maradék ebédet a nagy családi falatozások után tejfölösdobozban, hiszen azt úgysem kell visszaadni? A műanyag ételtárolókat azonban érdemes inkább szelektálni, de még inkább meg sem venni, ugyanis életveszélyes betegségeket is okozhatnak.
A fagylaltos- és tejfölösdobozok, sőt néha még a félliteres üdítőspalackok is képesek több funkciót megélni. A tetővel rendelkező dobozok kiváló megoldásnak tűnnek arra, hogy szagmentesen tároljunk bennük szinte bármit. Megvannak azonban a veszélyei, ha nem dobjuk ki őket azonnal, ugyanakkor környezetvédelmi szempontból hajlamosak vagyunk kiaknázni őket akár a végsőkig.
Az egyszer használatos műanyagok kényelmesek. Csak leemeljük a polcról a készételeket vagy alapanyagokat, és egyszerűen haza is vihetjük őket. Egyes dobozok vagy zacskók többször is felhasználhatóak, praktikus, ha kéznél vannak, de sokat azonnal a szemetesbe dobunk, ha nincs már rá szükségünk. Bármi is lesz a sorsa, hosszú távon a környezetre és a mi egészségünkre is negatív hatással lehetnek.
Betegek leszünk az egyszer használatos műanyagoktól?
A műanyagok praktikusak ugyan egy darabig, de előállításuktól felhasználásukon keresztül hulladékká válásukig szennyezik a környezetet. Sőt, még az után is veszélyesek lehetnek, miután szemét vált belőlük, hiszen nagyon sok helyen nincs kiforrott gyakorlat a hulladékkezelésre, vagy el sem jutnak a szelektív gyűjtőkig, hogy egyáltalán újra lehessen hasznosítani őket.
Ugyan a kormány 2021. július 1-jével az egyszer használatos műanyagokat betiltotta, így azóta többek között a szívószál és az egyszeri használatra való műanyag zacskó is lebomló vagy többször felhasználható formában érhető csak el, még mindig hatalmas mennyiséget halmozunk fel otthonainkban egyéb plasztiktárgyakból.
Csak Magyarországon évente 30,5 kilogramm az egy főre jutó, szemétbe kerülő műanyag csomagolás mennyisége.
„A műanyag már előállítása, sőt az ehhez használt alapanyag kitermelése során káros hatással van mind a környezetre, mind pedig az emberi egészségre. Elég csak abba belegondolni, hogy a hagyományos műanyag alapanyaga a kőolaj. […] A műanyagokból káros anyagok oldódnak ki, amik az ebbe csomagolt élelmiszer vagy ital fogyasztása során a szervezetünkbe kerülnek. A műanyaghoz adott vegyületek közül némelyik már kis dózisban kockázatot jelent az emberi egészségre, roncsolják a hormonrendszert, és vannak közöttük rákkockázatú anyagok is” – összegzi a Greenpeace.
Hazánkban nagy hagyománya van a műanyag dobozok második és harmadik életének, rendszeresen használjuk őket újra és újra. A nagy méretű, illeszthető tetővel ellátott dobozok, például a tejfölös- vagy joghurtos-, fagylaltosládikákat mintha arra alkották volna meg, hogy helyettesítsék bizonyos helyzetekben a műanyag ételtárolókat. Előnyük, hogy korlátlan számban állnak rendelkezésünkre, hiszen rendszeresen veszünk ezekbe csomagolt élelmiszereket – és megadják a környezetvédelem illúzióját is, ha nem dobjuk ki őket azonnal, mintha nem termelnénk annyi szemetet.
Pedig a dobozok és palackok egy idő után így is hulladékká válnak. Egy 2 évvel ezelőtti óbudai szemétszedési akció során a fővárosi folyópart egy kis részét igyekeztek megtisztítani az elhagyott, eldobált hulladéktól, s rengeteg olyan, szinte egy az egyben megmaradt Margitszigeti kristályvizes palackot is találtak, melyet körülbelül egy évtizeddel ezelőtt vont ki a forgalomból a gyártója. A természetbe került műanyagok gyártásukat követően még hosszú évtizedekig szennyezik a környezetüket, ugyanis a bennük található mikroműanyagok folyamatosan oldódnak ki belőlük a földbe és a vizekbe. Ugyanez történik velük, ha rendszeresen hűtünk vagy melegítünk bennük.
Mi isszuk meg a levét
A műanyag dobozok egyszeri használatra szolgálnak, nem arra lettek kitalálva, hogy ellenálljanak a mikrohullámú sütő magas hőmérsékletének. Ezek a tárolóedények a mikrohullámú sütőben könnyedén megolvadnak, miközben különféle vegyi anyagokat bocsátanak ki a levegőbe és a dobozban tárolt élelmiszerekbe. Hasonlóan veszélyes lehet, ha elviteles dobozban melegítjük újra a napi betevőt, ugyanis bár ezek a tárolók biológiailag lebomló anyagból készültek, hő hatására bomlásnak is indulnak, emiatt toxinok szabadulhatnak fel belőlük.
A kutatások szerint tízből hét műanyag doboz tartalmaz a hormonháztartásra veszélyes anyagokat, ezek egy része rákos megbetegedéseket is okozhat. A dobozok előállításakor ugyanis legalább két olyan vegyületet is használnak, ftalátokat és biszphenol-a-t (BPA), mely az emberi szervezetbe kerülve csökkentheti a tesztoszteronszintet, károsíthatja a spermiumokat, azaz szerepet játszhat a meddőség, illetve szívbetegségek, daganatos megbetegedések és az asztma kialakulásában is.
„Még a legalacsonyabb szintű expozíció is súlyos, maradandó és életre szóló következményeket okozhat” – nyilatkozta dr. Leonardo Trasande. Az orvos a káros anyagokat vizsgáló kutatási eredményeket összegezve arra is figyelmeztetett, hogy a BPA-mentesként jelölt dobozok sem biztonságosak.
Az UCLA ez irányú vizsgálatai alapján ugyanis – hacsak nem növényi olaj alapanyagúak ezek a műanyagok – az azt helyettesítő biszfenol-S (BPS) éppen olyan hatással van a szervezetre, mint amit lecseréltek rá, és sokkal gyorsabban képes roncsolni az idegsejteket. Ha fokozottan jelen van szervezetünkben, az nemcsak szív- és érrendszeri betegségeket, szívritmuszavart, illetve hormonális változásokat okozhat, de akár koraszülést is eredményezhet az állatkísérletek szerint.
A mellrák környezeti okait nyomon követő Breast Cancer Fund tudományos igazgatója, Sharima Rasanayagam felhívta a kutatás eredményeit ismertetve arra is a figyelmet, hogy jelenleg a kerámia- és az üvegedényekben való tárolás és melegítés lehet az egyedüli biztonságos megoldás arra, hogy ne jusson káros anyag közvetlenül a meleg ételekből a szervezetünkbe. A legfrissebb hazai törvénymódosítás, mely az alumíniumdobozok és az üvegek visszaváltására kötelezi a forgalmazókat, talán segíthet abban, hogy könnyebben és gyakrabban válasszunk alternatívát a műanyag dobozok helyett.
