A szavannákon őshonos, védett ragadozó telepedett meg hazánkban

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sikeres költési időszakot követően keltett ki a szavannás területek őshonos ragadozó madara, a kuhi fiókákat Magyarországon.

Amint arról a Szabad Föld beszámolt, újabb költőfajjal gyarapodott hazánk madárállománya. A kuhi egy, a vércséhez hasonló ragadozó madár, mely alapvetően Afrikában, Ázsiában és Európa déli részén költ. 

A kuhit még 2012-ben észlelték először Magyarországon, eddig azonban csak kóborlóként töltött hosszabb-rövidebb időt itt egy-egy példánya. A Körös-Maros Nemzeti Park területén az elmúlt évek során több ízben is megjelentek a furcsa ragadozó madarak, idén pedig fészket is rakott egy pár.

Négy tojásukból kettő sikeresen kikelt. 

Így néz ki a szavannák ragadozó madara, a kuhi
Fotó: Szalai Gábor

A szavannákon őshonos madár fészkelt a magyar nemzeti parkban

A nemzeti park munkatársai meggyűrűzték a hazánkba költözött példányok mindegyikét. A fészkelésük azért is különleges esemény, mert ugyan már több európai országban észlelték egyes példányaikat,

Idézőjel ikon

költésre eddig nem volt példa magyar területen.

A kuhik testhossza körülbelül 33 centiméter, szárnyfesztávolságuk 75 centiméter körüli. Feje nagy, világosabb színű, lábai sárgák, háta kékesszürke, hasa világosabb tollazatú, alakját tekintve leginkább

Idézőjel ikon

a vércsére hasonlít,

azonban színe alapján jól megkülönböztethető. Afrika és Dél-Ázsia területein, a Közel-Keleten igen gyakori, de ismert költőállománya él Portugália, Spanyolország és Franciaország területén is. Európában további számos országába repül be rendszeresen,

kóborló példányai Nagy-Britanniába is eljutottak.

Különös módon fészkelnek a kuhik

A kuhik a magasból vadásznak, leginkább rovarokkal, főként sáskákkal táplálkoznak. Fészkeiket tüskés bokrokban építik, egyszerre 3-5 tojásból álló fészekaljat nevelnek. A faj 2019 óta szerepel a Természetvédelmi Világszövetség

Idézőjel ikon

Vörös Listáján

a védett és fokozottan védett fajok között. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.