Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozni olyan SMS-csalással, amely látszólag a rendőrségtől érkezik, ám valójában csalók küldik, akik így próbálnak pénzt kicsalni áldozatuktól.
Az elmúlt napokban, főként Győr-Moson-Sopron vármegyében sokan kapnak olyan SMS-t, amelyben látszólag a hatóság szólítja föl a címzettet, hogy nem fizetett be valamilyen szabálysértés miatt kirótt bírságot – figyelmezet a rendőrség. Legtöbbször tilosban parkolás vagy közigazgatási bírságra hivatkoznak a bűnözők annak érdekében, hogy kicsalják személyes vagy bankkártyaadatainkat. A rendőrség hangsúlyozza: nem szabad bedőlni az átverésnek, és semmiképp ne adjuk meg semmilyen adatunkat SMS-ben.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Alosztályának szakemberei így foglalják össze a legfontosabb tanácsokat és tudnivalókat:
- Ne kattintsunk a linkre, töröljük az üzenetet!
- Ne adjuk meg sem személyes, sem bankkártyaadatainkat!
- A személyes és a banki adataink védelme érdekében fontos, hogy a rendőrség e-ügyintézési portálját kizárólag a https://ugyintezes.police.hu/ honlapcím beírásával érjük el!
- A rendőrség az objektív felelősség hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban a bírság kiszabásáról kizárólag írásbeli határozatban rendelkezik.
Nem csak a rendőrség nevét használják föl a csalók
A csalók napjainkban nem csak a rendőrség nevével próbálnak visszaélni, nemrég a Magyar Nemzeti Bank telefonszámát használták föl, de bevett módszer az is, hogy közismert csomagküldő szolgáltatás nevében küldenek SMS-t.
A Dívány nemrégiben összeszedte a csalók leggyakrabban használt trükkjeit:
Social engineering: a csalók is tudják, hogy az ember a leggyengébb láncszem, ezért az ilyen típusú csalásokban megtévesztő viselkedéssel, pszichológiai manipulációval elérik, hogy átadd nekik a belépési azonosítódat valamilyen rendszerbe, leginkább spam vagy phishing útján.
Phishing: az adathalász levelekben főként pénzügyi, biztonsági, személyes adataidat szedik ki belőled. A levelek megtévesztően hasonlítanak a valódi szolgáltatóktól érkező e-mailekre, lemásolják azok külalakját és akár szövegrészeket is hiteles kommunikációból emelnek be ezekbe. A sürgető hangnem bevett, de végül adathalász oldalra terelnek, melyek szintén nagyon hasonlítanak az eredeti oldalakra, ezért a webcímet kell mindig összevetni a valós, általad ismerttel.
Angler phishing: ebben a verzióban azt használják ki, hogy sok ügyfél a közösségi médiában, nyilvánosan tesz panaszt. Az így kommentelőket keresik meg privát üzenetben, ügyintézőnek kiadva magukat. Látszólag a panaszt kezelnék, a valóságban azonban megint csak adatokat szednek ki az áldozatból.
Smishing: a phishing SMS-változatában nem e-mailben, hanem SMS-ben érkezik a szintén sürgető üzenet, a linkre navigálás, alkalmazás telepítése vagy hasonló tett azonban adatlopásra irányul.
Vishing: ugyanez telefonhívás útján. A banki csalásgyanús hívások klasszikus esete.
Spoofing: a technológia segítségével más telefonszám jelenik meg a hívott fél készülékén, akár egy banké, így a bizalomra építve igyekeznek eredményesen megszerezni adatokat.
Wangiri: az afrikai vagy dél-amerikai számokról megcsöngetett magyaroktól azt várják, visszahívják majd a meglehetősen emelt díjas számot.
Nigériai csalás: ez esetben valamilyen hihetetlenül hangzó történettel keresik meg a gyanútlan netezőt – nagy örökség megszerzése, kilátástalan élethelyzetben való segítségnyújtás az, aminek nevében utalásra bírják rá a gyanútlanabbakat. Ennek egy mostanában divatos formája a szerelmi csalás.
Online piacteres átverés: ezeknél az átveréseknél nem létező csomagokkal kapcsolatos, apróbb összegű vámfizetést kérhetnek, illetve a meghirdetett áru kifizetése és szállításának kezelése érdekében kérik, hogy adják meg adataikat a netezők. A vége persze adatlopás és pénzvesztés.
Munkahelyi átverés: bennfentes infók birtokában hamis számla kifizetésére akarnak rávenni az így csalók
A csalók persze folyamatosan változtatnak módszereiken, de fontos alapszabály például, hogy banki adatokat sose adjunk meg üzenetben, gondolkodjunk el, ha hihetetlenül jó ajánlattal keresnek meg bennünket, és figyeljünk föl arra is, ha nagyon sürgető hangvételű üzenettel vagy hívással keresnek.
