Érdemes megismerni a banki ügyintézésben használt rövidítéseket, mert sok pénz múlhat rajta. A teljességre való igény nélkül most összeszedtük a legfontosabbakat, amelyek megtakarításnál vagy hitelfelvételnél fontos szerepet játszanak.
Amikor pénzügyeinket intézzük, egy sor titokzatos betűszóval és kifejezéssel találkozhatunk, amelyek elsőre talán zavarba ejtőek. Nem mindenki számára világos, hogy mi rejlik a JTM három betűje mögött, vagy baj-e, ha felkerülünk a KHR listájára. Ezek a fogalmak azonban kulcsfontosságúak lehetnek, amikor hitelfelvételre készülünk vagy épp anyagi helyzetünket próbáljuk rendbe tenni – ezért is érdemes jobban megismerkedni velük, hogy ne érjenek váratlan meglepetések. A Credipass fogalomtárából kiszemezgettük a legfontosabb rövidítéseket.
A pénzügyi rövidítések jelentése nem banktitok
Amikor az ember elindul a pénzügyek világába – akár hitelt venne fel, akár megtakarítana –, hirtelen egy egész sor rövidítés veszi körül, amelyek elsőre úgy hangoznak, mintha egy titkos klub belépőkódjai lennének. THM, KHR, JTM… Csak kapkodjuk a fejünket, és próbáljuk értelmezni, hogy melyik mit jelent, és hogyan befolyásolja a pénztárcánkat. Most nézzük meg közelebbről ezeket, hogy megtudjuk, mit rejtenek a mögöttük álló fogalmak!
EBKM (Egységes betéti kamatlábmutató)
Az EBKM a megtakarítások világa felé nyit kaput, és segít összehasonlítani a különböző betéti ajánlatokat. Lényegében megmutatja, hogy egy adott betéti konstrukció valójában mennyit kamatozik, figyelembe véve minden egyéb költséget is, így könnyen összehasonlíthatod a különböző bankok ajánlatait. Olyan, mint a THM a hitelfelvételnél, csak itt a megtakarításokhoz kapcsolódik.
THM (Teljes hiteldíjmutató)
Amikor hitelt veszel fel, nemcsak a kamatokkal kell számolnod, hanem egy sor egyéb költséggel is, amelyek rejtve lapulnak a szerződésben. Itt jön képbe a THM, amely egy olyan százalékos mutató, amely mindent magában foglal: a kamatokat, a kezelési költséget, az esetleges egyszeri induló díjat, a biztosítást és egyéb költségeket. Olyan, mint egy hitel árának „összcsomagja”. Minél alacsonyabb a THM, annál kedvezőbb a hitel – de figyelj, mert nem fedi a valós költségeket minden esetben!
A pontos THM értéket csak a konkrét futamidő és hitelösszeg ismeretében lehet meghatározni, a bankok a hirdetéseikben mindig a törvényben meghatározott összegre és futamidőre adják meg az úgynevezett referencia THM-et, ami emiatt eltérhet a ténylegestől
– figyelmeztet Fülöp Krisztián, Európa egyik legnagyobb pénzügyi közvetítő cégének hazai vezetője.
BUBOR (Budapesti bankközi forinthitelkamatláb)
A BUBOR kicsit szakmaibbnak hangzik, de lényeges, ha változó kamatozású hitelt veszel fel. Ez a mutató azt jelenti, hogy a bankok milyen kamattal adnak kölcsönt egymásnak a bankközi piacon. Ha a BUBOR emelkedik, a te hitelkamatod is emelkedhet – ezért fontos figyelni rá, különösen, ha hosszú távú, változó kamatozású hitelben gondolkodsz.
JTM (Jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató)
A bankok nem szeretnék, ha a hitelterhekkel túlvállalnád magad, ezért bevezették a JTM fogalmát. Ez azt mutatja meg, hogy a jövedelmed mekkora részét fordíthatod hiteltörlesztésre. Minél magasabb a jövedelmed, annál nagyobb hitelt vehetsz fel – de a JTM korlátozza, hogy csak egy bizonyos százalékát fordíthasd a törlesztőrészletekre, így nem sodorhatod magad túl nagy pénzügyi kockázatba.
A mostani szabály szerint, ha az igénylő havi nettó jövedelme 600 ezer forintnál alacsonyabb, akkor annak legfeljebb 50 százaléka fordítható a hitel törlesztésére, míg a 600 ezer forint vagy afeletti jövedelemnél 60 százalék ez a határ
– tájékoztatott a szakértő.
HFM (Hitelbiztosítéki felügyeleti mutató)
Ez a mutató fordítva közelíti meg a kérdést: arra világít rá, hogy a bank mekkora kockázatokat vállal, ha hitelt nyújt. Ez határozza meg, hogy a fedezetként felajánlott vagyontárgy (például ingatlan) hitelbírálatkor megállapított forgalmi értékének maximum hány százaléka lehet a felvehető kölcsön. A lényeg: a bankok számára kötelező ezt figyelembe venni, amikor hitelt nyújtanak, hogy elkerüljék a túlzott kockázatokat, és megbizonyosodjanak arról, hogy a kölcsön mögött elegendő biztosíték áll.
KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer)
Sokan „feketelistaként” emlegetik, pedig a KHR nem csak azokat a hitelfelvevőket tartja nyilván, akik elmaradásban vannak a törlesztéssel. Vagyis nem kizárólag a negatív adósbesorolást jelenti (ez volt régen a BAR-lista), hanem mindenki bekerül ebbe a rendszerbe, aki hitelt vesz fel. Tehát ha rendesen fizeted a részleteidet, akkor ez a nyilvántartás éppenséggel segíthet is neked. Ha azonban csúszol a törlesztéssel, az is megjelenik a rendszerben, ami megnehezítheti a jövőbeli hitelfelvételt.
A KHR legfontosabb szerepe, hogy a jelenlegi hiteleink számszaki adatain kívül tájékoztatást nyújt arról is, hogy ezek törlesztését szerződés szerint teljesítettük-e. Ezek alapján tudja a bank meghatározni, hogy egy újabb hitelkihelyezés mekkora kockázatot jelent számára
– árulta el a szakértő .
Ahogy látható, ezek a rövidítések sokszor a pénzügyi döntések mögött húzódó bonyolult folyamatokat tükrözik. Bár elsőre kódoknak tűnhetnek, amelyek elzárják a pénzügyi világot a laikusok elől, valójában fontos útmutatók, amelyek segítenek eligazodni a hitelek, megtakarítások és banki szolgáltatások között. Ha sikerül kiismerni őket, a pénzügyi világ már kevésbé lesz rejtélyes – és így egy lépéssel közelebb kerülhetsz a tudatos pénzügyi döntésekhez.
Ha szeretnéd tudni, hogy úszhatod meg, hogy bankszámládhoz csalók is hozzáférjenek, ebben a cikkünkben erről is írtunk.
