Üzemzavar lépett fel a Paksi Atomerőműben – nem tudják, mi okozta a hibát

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen hiba miatt lépett föl a Paksi Atomerőműben, ám vasárnap hajnalban a 4. blokkban „automatikus védelmi működés” történt.

A legfrissebb rendelkezésre álló információk szerint még dolgoznak a szakemberek annak a hibának a kijavításán, amely miatt csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű teljesítményét. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tájékoztatása szerint az erőmű és a blokk biztonsága nincs veszélyben. 

A hiba miatt csökkent a paksi erőmű teljesítménye

Az OAH közlése szerint vasárnap hajnalban, 4:05-kor automatikus védelmi működés történt az MVM Paksi Atomerőműben. Ennek következtében a blokk teljesítménye 180 megawattal csökkent.

Az automatikus csökkenés után a hibafeltárás során további 80 megawattal vették vissza a 4. blokk teljesítményét.

A hiba miatt a Paksi Atomerőmű működése nem került veszélybe
Fotó: Kiss Dániel / MTI

A legutolsó információk szerint a szakemberek még dolgoznak a hiba kijavításán. Az OAH ugyanakkor közölte: a blokk biztonsága nincs veszélyeztetve, a tevékenységnek környezetre gyakorolt hatása nincs. Hozzátették: folyamatosan felügyeli az erőmű állapotát. Az OAH honlapján fellelhető aktuális üzemi adatok szerint ugyanakkor a 4. blokk ma reggel 7:08-kor 486 megawatt teljesítménnyel működött, ami azt mutathatja, hogy megoldódott a probléma. A blokk teljes kapacitása ugyanis 500 megawatt.

Hasonló eset történt tavaly októberben is: ahogy arról a Dívány is beszámolt, akkor az atomerőmű 2. blokkjában egy műszaki berendezés hibásodott meg, ami miatt 250 megawatt teljesítménykiesést regisztráltak.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.