Egy 2017-es tanulmány szerint az ápolónők 82, a gyógyszerészek 75 százaléka képes dekódolni egy orvos kézzel írott instrukcióit. Van erre egy olyan, lassan-lassan időszerűtlenné váló magyarázat, miszerint az orvosi egyetemen olyan mennyiségben és sebességgel kell a hallgatóknak jegyzetelniük, hogy az írásképük teljesen tönkremegy. A nemzetközi szintű jelenséggel kapcsolatos legnagyobb probléma azonban nem esztétikai eredetű. Amellett, hogy minden tiszteletünk a gyógyító orvostársadalomé, a kibogarászhatatlan kacskaringók már emberáldozatokat is követeltek.
A Forbes.com 2018-ban írta meg a fenti, az egyetemi tanulmányokra hivatkozó indokot, de különböző amerikai lapoknak nyilatkozó szakorvosok az alábbiakban jelölik még meg kalligráfiájuk kockázatos, az olvashatatlanságig csökevényesedését.
Ezért ronda az orvosok írása saját bevallásuk szerint
- A tanulmányok során szükséges mindennapos rengeteg és extrém gyorsaságot is megkövetelő jegyzetelés miatt nincs idő a külalakra figyelni. Ráadásul fárad a kéz, görcsölnek az izmok, és a tartalomra koncentrál az agy is.
- Később, a praxisban is mindent dokumentálni kell. A betegek érdekében és a kórtörténet nyomon követhetősége szempontjából elengedhetetlen a folyamatos adminisztráció, hisz aminek nincs írásos nyoma, az meg sem történt. Ez tovább rontja a helyzetet.
- Amerikában is kevés az orvos, sok a beteg. Az orvosi rendelőkben, háziorvosoknál ahhoz, hogy mindenkit el tudjanak látni, egy-egy betegre rövid idő jut, kialakul a kapkodás, időhiány miatti sürgetettség és rohanva kaparászás: az orvosnak tudat alatt is mérlegelnie kell, és a külalaknál magasabb rendű cél, hogy minden információ le legyen jegyezve.
Fény az alagút végén
A helyzet javulni látszik, mivel szerencsére manapság már szinte senki nem használja a kézírását, legalábbis szakmai, hivatalos berkekben nem: az orvostanhallgatók leginkább számítógépbe jegyzetelnek, de még életszerűbb, hogy inkább csak követik az internetre előzetesen feltett előadás tartalmát egy preziben. Ma már a végzett, praktizáló orvosok is leginkább elektronikus recepteket készítenek, sokszor még az aláírás sem kézzel és tintával történik – gondoljunk csak az e-receptre! Bizony, a recept gyakran nem is a beteg kezében landol, hanem repül fel a felhőbe, majd onnan a patikus képernyőjére, akinek nem kell többé nagyító alatt silabizálnia a dekódolhatatlan krikszkrakszokat.
Reális veszélyek és tragikus következmények
Ideje, hogy a korábbi helyzetben változás álljon be, mert nagyon komoly következményekkel járhat a legapróbb elírás is, például az adagolás terén. A témával kapcsolatban nyilatkozó amerikai orvosok elmesélték, hogy első lépésként is arra ösztönözték őket, írják ki a mennyiség teljes kifejezését a rövidített forma helyett az esetleges félreolvasások esélyének csökkentése érdekében, hiszen egy-egy ilyen adagolási „baki” emberéletet is követelhet.
Vagyis, az egymásba fonódó gyöngybetűkkel írt „mg” például könnyen olvasható „mcg”-nek,
holott a precíz mennyiségek betartásának követelménye alapvető lenne, ezért a bajok megelőzésében döntő fontosságú volt a „milligramm” és „mikrogramm” kifejezések preferálása.
A kézírásos időszakban segítség lehet még a nyomtatott nagybetűk használata is, de a folyóíráshoz képest ez is nagyobb idő- és türelemigényű.
Szomorú esettanulmány
Egy skóciai nő szempanaszaira véletlenül a megfelelő „VitA-POS” nevű szemkenőcs helyett merevedési zavar elleni krémet kapott gyógyszerészétől, aki „Vitaros”-nak olvasta a páciensnek felírt készítményt.
Sem az orvos nem fordított kellő figyelmet az olvashatóságra a félreértések teljes kizárhatósága érdekében, sem a patikus nem volt kellően körültekintő a kódfejtésben,
illetve az sem szúrt neki szemet, hogy a hölgy páciensnek, feltehetően saját jogon legalábbis, nem lehet szüksége merevedés elleni szerre.
A sajnálatos csere mindenesetre megtörtént, amelynek legnagyobb veszélye az volt, hogy a férfiassági gondokra szolgáló krém hatóanyaga értágító hatású, s bőrfelületen alkalmazva fokozott véráramlást eredményez. Mindez pedig nem igazán szemre való.
Az említett beteg felépült, de hasonló félreértésekből nagyobb bajok is származnak, sajnos igen gyakorta. Angliában évekkel ezelőtt kimutatták, hogy éves szinten több mint 200 millió vényrontás következik be, ami
egyes következtetések szerint közvetlenül akár évi több száz halálesethez is vezethet,
közvetett módon pedig több tízezer esetben játszhat szerepet, s itt már figyelembe kell venni, hogy a számítógépes receptkitöltés esetén is gyakori lehet az elírás, egy nullával több, vagy kevesebb nyomódik be, mellécsúszik egy billentyű. Ennek pedig komoly ára lehet…
