Nem akkor lesz az óraátállítás, mint megszoktuk – így készülj

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az óraátállítás minden évben október utolsó hétvégéjének vasárnapjára esik. Idén ez október 26-a, ami kissé korábbi időpont, mint ahogy azt az utóbbi években megszokhattuk.

Ahogy véget ér a nyár, érezhetően rövidülnek a nappalok, és hűvösebbek az éjszakák – egyszóval közeleg az őszi óraátállítás. A téli időszámítás 2025-ben azonban némiképp korábban kezdődik, mint a korábbi években – derül ki a Bács-Kiskun Vármegyei Hírportál cikkéből.

Megviseli a szervezetet az óraátállítás

Hogy melyik napra esik az átállás, azt az Európai Unió szabályozása határozza meg: e szerint mindig október utolsó vasárnapján kell egy órával korábbra állítani az órákat. Ez 2025-ben az október 26-ra virradó éjszakára esik  ekkor kell hajnali 3-ról 2-re állítani a mutatókat. A korábbi években ez jellemzően pár nappal később volt.

Óraátállítás az utóbbi években:

  • 2024-ben: október 27.
  • 2023-ban: október 29.
  • 2022-ben: október 30.
Az óraátállítás megzavarhatja az alvás-ébrenlét ciklusát, és alváshiányt okozhat
Fotó: Kate Wieser / Getty Images Hungary

Ahogy arról korábban a Dívány is írt, az óraátállítás igencsak megviseli a szervezetet, mivel megzavarja az alvás-ébrenlét ciklusát, azaz a cirkadián ritmust. Tavasszal az átállás hatása erősebb, ám ősszel is érezhető.

Az egyórás eltolódás hatási a következők lehetnek:

  • Alváshiány: az emberek átlagosan 40 perccel kevesebbet alszanak a tavaszi óraátállítást követő hétfőn, ami tovább súlyosbítja az amúgy is sokakat érintő alvásproblémákat.
  • Nagyobb az esélye a szív- és érrendszeri problémáknak: kutatások szerint az óraátállítás utáni héten megnő a szívroham és a stroke kockázata.
  • Mentális egészségügyi problémák: a nyári időszámításra való átállás bizonyítottan súlyosbítja a szorongás és a depresszió tüneteit, az öngyilkosságok száma is emelkedhet az óraátállítást követő hetekben.
  • Több közlekedési baleset: a fáradtság okozta rosszabb koncentráció és a hosszabb reakcióidő miatt gyakoribbak a közlekedési balesetek, és a kutatások szerint 6 százalékkal emelkedik a halálos autóbalesetek száma az óraátállítás utáni héten.
  • Gyengébb teljesítmény: negatívan befolyásolhatja a munkavállalók teljesítményét, hatékonyságát, több hibát vétenek a dolgozók; a szervezetnek egy-két nap helyett akár két hétre is szüksége lehet, hogy újra a régi szinten menjen a munka.
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.