A „bullying”, a zaklatás világszerte probléma mind a valóság tereiben, mind az internet platformjain. Már az óvodától kezdve az életünk része: a fiúk a fizikai, míg a lányok a kapcsolati agressziót választják. Egy 2021-es Infojegyzet szerint Magyarországon is egyre gyakoribb jelenség az iskolai kortársbántalmazás: 2014 óta 5 százalékkal nőtt a 2017/18-as tanévre azoknak a 11, 13 és 15 éveseknek a száma, akiket legalább kétszer bántalmaztak a felmérés készítése előtti pár hónapban. Az online bántalmazással is meg kell küzdenie a modern kor emberének, ami pár évtizeddel ezelőtt még nem is létezett. A jelenség friss mivolta azonban nem csorbít az élén: egy 2015-ös felmérés szerint a fiatalok az online bántalmazást nagyobb gondnak látják, mint akár a fizikai bántalmazást, akár a kábítószer-problémákat. Sajnos nemcsak a fiatalokat érinti az online bullying, hanem azokat a felnőtteket is, akik az egyre népszerűbb internetes tartalomkészítést választják kiegészítő munkának. Súlyos következményei vannak az őket ért cyber zaklatásnak. Dr. Duygu Biricik Gulseren, a munkahelyi egészség és vezetői szerep témaköreire szakosodott pszichológus szerint erre kell felkészülniük azoknak, akik rendszeresen töltenek fel tartalmakat a YouTube-ra és a Instagramra.
Az online zaklatás egyenlőtlen dinamikát szülhet
Ahogyan Tari Annamária pszichoterapeuta, onkopszichológus és pszichoanalitikus az Y generáció című könyve kapcsán kialakult beszélgetés közben nagyszerűen rámutatott a helyzet fonákjára, az internetes tartalomgyártókat ért zaklatásban az a legrosszabb, hogy a készítő a saját nevét vállalva publikál, míg a gyűlölködő kommentelők anonimak maradhatnak. Illetve az sem kedvező, hogy a kommentelők a számukra nem tetsző tartalom kritizálása helyett a tartalomkészítő személyét támadják. Ez narcisztikus sérülést okoz, amely nagyon rosszul érintheti a készítőt, ha egy érzékenyebb pillanatában talál rá, és amelyet nagyon nehéz kezelni.
Dr. Duygu Biricik Gulseren társával, Zanta Yeevel karöltve megvizsgálta, hogy hogyan hat a cyber agresszió az online tartalomgyártók mentális egészségére és munkájára. Az első begyűjtött adatok alapján azt találták, hogy 3 kategóriába sorolhatók a zaklatás hatásai:
- Helytelen kommentek: A megjelenésükre kapott helytelen megjegyzések miatt a tartalomkészítők abban a kényszerhelyzetben érezhetik magukat, hogy a legapróbb részletig ügyelniük kell a külcsínre, és a közönségük számára elfogadhatónak mutassák magukat. Ez akár a testképükre, a szexualitásukra és az identitásukra is kiterjedhet. Ennek a megkonstruált képnek a fenntartása pedig anorexia nervosához, szorongáshoz, alacsony önértékeléshez és perfekcionizmushoz vezethet.
- A virtuális világon kívüli zaklatás: A súlyosabb esetekben a gyűlölködő kommentek akár a való világba is átfolyhatnak, és egy-egy dühödt néző az adott influenszer megélhetését is bojkottálni próbálja. Történhet ez hamis gyanúsítgatással vagy jogi problémába keveréssel. Ez a tartalomkészítő hírnevét is csorbítja, de pénzügyileg is betesz neki, ugyanis így az is előfordulhat, hogy elveszíti a korábbi szponzorait.
- A személyes kapcsolatok megrontása: A cyber zaklatás az influenszer baráti, családi és romantikus kapcsolatába is éket verhet. Ha sok kommentelő sokáig azzal bombázza, hogy nem illik össze például a párjával, akkor elbizonytalanodhat a saját ítélőképességének helyességében mind a párja, mind saját maga irányába.
A kutatópáros azt tanácsolja az internetes tartalomgyártóknak, hogy legyenek óvatosak a személyes adataik megosztásával, mivel a több millió internetfelhasználó közül lesznek olyanok, akiket rossz szándék fog vezérelni. Továbbá érdemesnek találják, hogy az influenszerek készítsenek elő egy enyhítési tervet, még mielőtt ilyen helyzetbe kerülnének. Ha pedig már megtörtént velük a baj, keressenek fel hasonló sorsot megélt bajtársakat, akik át tudják érezni a helyzetet, és akik a saját tapasztalataikat megosztva képesek lehetnek segítséget nyújtani számukra.
Az online zaklatás komoly probléma. Sokaknak a megélhetését, a mentális egészségét és a biztonságérzetét is veszélyezteti. Érdemes komolyan venni az ilyen jellegű problémákat, és szakemberek segítségét kérni a helyzet kezelésében lelkileg, néhány esetben pedig akár jogilag is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
