Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíjtörvény értelmében minden, a szolgálati idővel vagy a keresettel kapcsolatos igazolást meg kell őrizniük a nyugdíjazást követően a foglalkoztatóknak.
Amint arra az Adó Online-on Molnárné dr. Balogh Mária tb-szakértő figyelmeztet, a nyugdíjtörvény adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezése értelmében a foglalkoztatónak a biztosított, vagy volt biztosított biztosítási jogviszonyával, többek között a munkaviszonyával, a szolgálati idővel, vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresettel és jövedelemmel kapcsolatos munkaügyi iratát meg kell őriznie a megadott időpontig.
2024. január elsejétől bővült a megőrzendő dokumentumok köre a foglalkoztatási igazolásokkal is, melyeket szintén a biztosítottra vagy volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni a foglalkoztató.
Bírságolnak, ha ezek az iratok nincsenek meg
A fenti iratőrzési kötelezettség a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokra, adatokra, foglalkoztatási igazolásokra vonatkozik. Az 1957 után születettek esetében az öregségi nyugdíjkorhatár a betöltött 65. életév.
Amennyiben az egykori munkahely jogutód nélkül megszűnik, köteles bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhelye és telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
Ha a foglalkoztató a fentieknek nem, vagy csak késedelmesen tesz eleget, mulasztási bírságot köteles fizetni, melynek összege 50-500 ezer forint közötti lehet, egy éven belüli, ismételt esetben pedig az 1 millió forintig terjedő összeget is elérheti. Fizetési nehézség esetén méltányossági kérelemmel is élhetnek az érintettek, és lehetőségük van mérséklésre, fizetési halasztásra, részletfizetésre vagy a bírság elengedésére is.
