Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről terjedtek az interneten futótűz-szerűen az álhírek: a valóságban minden marad a régiben.
Továbbra is a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár a mérvadó, szögezte le Farkas András, a Nyugdíjguru portál szakértője a 2026-os évre vonatkozó legfontosabb nyugdíjügyeket összegző írásában.
Ennek értelmében 2026-ban azok vonulhatnak nyugdíjba, akik 1961 január elseje és december 31-e közt születtek. Számukra nem kötelező ezzel élni, de nyitottá válik a lehetőség – akárcsak azoknak, akik a korábbi években betöltötték a 65 évet és teljesítettek minden nyugdíjfeltételt, de még nem kívántak élni a lehetőséggel.
Ezért éri meg nyugdíj helyett dolgozni
Megéri ugyanis az öregségi korhatár elérését követően is aktív keresőnek maradni – szolgálati időnek számít ez az időszak is,
minden 30 nap 0,5 százalékos nyugdíjnövelést biztosít abban az esetben, ha 20 év szolgálati ideje már megvan a jogosultnak.
A lehetőségnek köszönhetően a számított nettó havi életpályaátlagkereset összegét meghaladó nyugdíjat is kaphat az, aki dolgozik még 65 éves kora után.
A szakértő a Nők40-ről így vélekedik
A Nők40 feltételei is maradnak: 40 év szolgálati idő – ebből legalább 32 munkában töltött év, maximum 8 gyermeknevelésre fordított év – a feltétele annak, hogy egy nő hamarabb nyugdíjba vonuljon, mint ahogyan eléri az öregségi korhatárt.
Nem tartja ugyanakkor elképzelhetetlennek Farkas András, hogy 40-ről 43 évre változzon a közelebbi jövőben a konstrukció alapfeltétele
– annak bevezetésekor ugyanis még 62 év volt az öregségi nyugdíjkorhatár, annak emelkedését pedig nem követte le ez a rendszer.
