Ez a nyugdíjrendszer legnagyobb igazságtalansága – hosszabb ideig, de kevesebb pénzből élnek a nők

Olvasási idő kb. 2 perc

Negyedével több nyugdíjat kapnak a férfiak az Európai Unióban, mint a nők – derül ki egy friss kutatásból. Magyarországon kissé jobb a helyzet, ám itthon sem éri el egy átlagos női nyugdíj a férfiak juttatásának 88 százalékát.

A nők alacsonyabb keresete, a gyakori részmunkaidős foglalkoztatás, és a karriermegszakítások: például a gyermeknevelés vagy az idős hozzátartozók gondozása – ezek az OTP Nyugdíjpénztár felmérése szerint a fő okai annak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból kitűnik: jóval alacsonyabb a nők átlagos nyugdíja, mint a férfiaké.

Több a nő nyugdíjas, mint a férfi

A férfiak ugyanis átlagosan 241 653 forintot kapnak, míg a nők csak 210 653 forintot – derül ki a KSH adataiból. Vagyis a nők átlagosan 12,8%-kal alacsonyabb ellátásban részesülnek. Még durvább a különbség, ha az özvegyi, a szülői és az egyéb nyugdíjakat nem számoljuk, és csak az öregségi nyugdíjat vesszük számításba: ebben az esetben már majdnem 15 százalékos a különbség (férfiak: 267 429 forint, nők: 227 999 forint).

A nemek közötti különbségek a nyugdíjakban is megmutatkoznak: a nők kevesebbet kapnak, mint a férfiak
Fotó: Szollár Zsófi / Index

Az Európai Unióban még nagyobb, 26, 1 százalékos az eltérés – igaz, sok országban jóval könnyebb megélni a nők alacsonyabb ellátásából is.

A fenti különbségek két ok miatt különösen igazságtalanok. Egyrészt azért, mert a női nyugdíjasok száma sokkal magasabb, mint a férfiaké: 2025 januárjában közel másfél millió (1 496 845) nő kapott nyugdíjat, míg ennél több mint harmadával kevesebb, alig több mint 900 ezer (916 226) férfi. Másrészt azért is roppant problémás a rendszer, mert a nők tovább élnek: nyugdíjas éveik során a nők átlagosan 208 alkalommal, míg a férfiak csak 159 alkalommal kapnak nyugdíjkifizetést. A nők tehát a jóval magasabb várható élettartamuk alatt végig alacsonyabb nyugdíjat kapnak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.