Drasztikus elöregedést mutatnak a demográfiai adatok: izgulhatnak a harmincasok a nyugdíjuk miatt.
A magyar termékenységi ráta még mindig túl alacsony a népesség tartós fennmaradásához, tehát lassan öregszik társadalmunk, ami már a mostani harmincasok nyugdíjait fenyegeti - közli a Bankmonitor.
A születési ráta és a nyugdíjak viszonya
Még mindig nagyon alacsony a magyar termékenységi ráta, ami az Eurostat adatai alapján 1,56. Vagyis a jelenlegi állás szerint átlagosan 1,56 gyermeke születik egy magyar anyának az élete során. Ez alapján a népességfogyás esete áll fenn, ugyanis egy társadalom hosszú távú fennmaradásához 2 feletti termékenységi rátát kellene elérni. Az elöregedő társadalom hosszú távon komoly szociális problémához vezet, ugyanis jóval kevesebb aktív korúnak kell az idősek nyugdíját megtermelni.
Az Eurostat adatai alapján azonban Magyarország még így is előkelő helyen áll az Európai Unió tagállamainak termékenységi rangsorában, ahol mindössze Franciaország (1,79), Románia (1,71), Bulgária (1,65), Csehország (1,64) és Szlovákia (1,57) előz meg minket, az összes többi tagállam mögöttünk kullog. A legnagyobb baj ezen a téren Máltán (1,08) és Spanyolországban (1,16) van.
Mindez azt mutatja, hogy az Európai Unió egyik országában sem sikerül átlagos szinten a 2 gyermeket elérni, ami alapján hosszú távon súlyos problémák elé néz öreg kontinensünk.
Fenti összehasonlítás azonban csak egy pillanatkép, ami egy év (2022) adatait mutatja.
Ezzel szemben az Eurostat rendelkezik egy termékenységi ráta változást bemutató, 20 évet felölelő grafikonnal is, amely megmutatja a születésszámok alakulásának tendenciáját. Az adatok alapján 2001 és 2022 között Magyarországon „0,25 gyerekkel nőtt” a gyermekvállalási hajlandóság. Ezzel az eredménnyel az előkelő hetedik helyet értük el azon az európai uniós listán, amelyen Csehország az első (0,49) és Finnország (-0,41) a legutolsó.
A remek számok ellenére mégis rosszak a hírek
Hiába javul ugyanis a születési rátánk, ha egyre kevesebb a szülőképes korú nők száma Magyarországon. Emiatt néz ki rosszul az időskori eltartottsági ráta is, ami a 65 évesek (nyugdíjkorhatár) és a 15-64 évesek arányát mutatja (hány 65 év feletti lakos jut 100 aktív korúra). Ennek alapján Magyarország már az EU átlag alatt teljesített (31,9).
