Hiába fizetnének egyes mezőgazdasági munkákért legalább 600-700 ezer forintot, a magyarok inkább külföldre mennek. A magyar munkaerő helyett ázsiai munkavállalók dolgoznak a gazdaságokban.
Külföldi, leginkább mongol és filippínó munkásokat alkalmaznak tömegesen a hazai gazdaságok. A magyar munkavállalók a busás fizetés dacára sem vállalják a kemény fizikai munkát.
Az állattenyésztéssel foglalkozó cégek nagy része kénytelen külföldi munkavállalókat alkalmazni magyar munkaerő hiányában. A vészharangot a Kisalföld hasábjain kongatta meg egy állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozó hazai vállalkozó.
Nincs munkaerő: külföldieket alkalmaznak a hazai gazdaságok
A Karakai Farm Kft. tulajdonosa szerinta munkaerőhiány a mezőgazdaságban hazai munkavállalókkal ma már nem megoldható a több százezres bérek és juttatások ellenére sem, ugyanis a magyarok a határ közelsége miatt inkább Ausztriában vállalnak munkát a nagyobb fizetés miatt.
Az állattenyésztésben nagy a munkaerőhiány: középvezetőt, telepvezetőt egyáltalán nem találni. Évente közel félmillió forintot költünk csak álláshirdetésre. Egy középvezető felénk havi 600-700 ezer nettót megkeres nyolcórai munkával, emellett kap telefont, autót, tizenharmadik havi fizetést, sajnos még így sincs jelentkező. Ha nem szeretnénk bezárni a telepet, szükségünk van az ázsiai vendégmunkásokra
– nyilatkozták a helyzetről a Kisalföldnek a Karakai Farm Kft. tulajdonosai. A vendégmunkások foglalkoztatásánál ugyan némi fennakadást okozhatnak a kommunikációs nehézségek, de a telepvezetők és a tolmácsok is rugalmasak, a munkások pedig könnyen taníthatók és legjobb tudásuk szerint el is végzik a munkájukat. A munkaerő-kölcsönzésre a lap szerint nagy kereslet van a régióban, a külföldön feladott hirdetésekre többszázan jelentkeznek, közülük választanak a cégek. A munkavállalók rendszerint két évig maradnak az országban, aztán visszamennek hazájukba, jelen esetben Mongóliába és a Fülöp-szigetekre. A két év alatt pedig jelentősen többet keresnek, mint azt otthonukban tehetnék.
Akár a négyszeresét is megkeresik a magyar gazdaságokban az otthoni bérüknek.
A külföldi munkavállalók számára nagy lehetőség a magyarországi állás, a napi 8 óra intenzív fizikai munka mellett sokan túlóráznak is, hogy minél többet keressenek, ha már családjukat nélkülözniük kell. Munkaerőre pedig szükség van, ugyanis a telepek tulajdonosai szerint itthon még így se tudnak annyi embert foglalkoztatni, mint amennyire szükség volna. Mint azt a lapnak elmondta, korábban egy, az övéhez hasonló, ötszáz kocás sertéstelepen tizenöt-húsz ember is dolgozott, most négy. A létszámcsökkenésnek pedig csak az egyik oka a technológia fejlesztése, még mindig vannak olyan feladatok, ahol szükség van a kézi munkavégzésre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint nincs olyan szegmense az agráriumnak, amely ne küzdene munkaerőhiánnyal. Az agrárvállalkozások egyharmada küzd munkaerő-toborzási nehézségekkel, a gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal. Az Agrár Közgazdasági Intézet elemzése szerint a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörökben, gépkezelő, gépszerelő, állattartó munkakörben jelentkezik leginkább a munkaerőhiány. Egyes számítások szerint a magyar mezőgazdaságból 100 ezer munkáskéz hiányzik.
