Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Január 1-jétől módosult a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka után járó bérpótlékra vonatkozó szabály. A pótlék egy része eddig kiváltható volt bizonyos körülmények között, ám ez megváltozott.
Módosultak az idei év első napjától a Munka Törvénykönyvének egyes szabályai. Ezek közül az egyik fontos változás a rendkívüli munkát, vagyis a túlórát érinti. Az új előírásokat a HRPortál szedte össze cikkében.
Az új szabály szerint nem váltható ki a pótlék
A munkaidő szabályait alapvetően a munkáltató határozza meg. Ezek közé tartozik a rendkívüli munka elrendelése, amelyről a munkáltató egyoldalúan dönthet, nem szükséges hozzá a munkavállaló beleegyezése. Az ilyen munka után járó díjazást azonban szigorúan szabályozza a Munka Törvénykönyve. E szerint a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munka után a dolgozót 100 százalékos bérpótlék, vagyis lényegében dupla pénz illeti meg.
Eddig sok munkahelyen az volt a gyakorlat, hogy szabadnapon végzett túlóra után csak 50 százalékos pótlékot fizetett a foglalkoztató, ám biztosított a héten egy másik pihenőnapot. A vonatkozó jogszabály módosítása azonban egyértelművé teszi, hogy ez szabálytalan:
minden esetben meg kell fizetni a 100 százalékos bérpótlékot, az részben sem váltható ki pihenőnappal.
Így kötelezhetnek rendkívüli munkára
Fontos azonban a túlóráról azt is tudni, hogy a munkáltató jogai azért nem korlátlanok. Egyrészt nem írhat elő bármennyi rendkívüli munkát a foglalkoztató. Például napi 8 órás teljes munkaidő esetén, naptári évenként 250 órányi túlóra rendelhető el. Ez külön megállapodás keretében további 150 órával emelhető, de csak a munkavállaló beleegyezésével. A dolgozó napi munkaideje az elrendelt túlórával együtt sem haladhatja meg a törvényben foglalt maximumot.
Ez főszabály szerint 12 óra.
Bizonyos személyek ugyanakkor nem kötelezhetők túlórára. Ezek: 3 évesnél fiatalabb gyereküket nevelő anyák (a terhesség kezdetétől), az egyedülálló szülők gyermekük 3 éves koráig, valamint a fiatal munkavállalók. Munkaszüneti napon pedig csak olyan munkavállaló számára rendelhető el rendkívüli munkaidő, aki e napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne.
