Teljesen meg kell változnia Magyarország vízgazdálkodásának ahhoz, hogy a mezőgazdaság továbbra is fenntartható maradjon. Az öntözésen kívül szemléletváltásra is szükség van.
„Ma már nem az a kérdés, hogy mikor lesz aszály és pláne nem az, hogy lesz-e. A kérdés sokkal inkább az, hogy hogyan tudunk ellene védekezni és hogyan tudunk megfelelő alkalmazkodási stratégiákat kidolgozni” – mondta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a vízmegtartás nemzetstratégiai fontosságáról szóló sajtótájékoztatón Gödöllőn az Agrárszektor beszámolója szerint.
Szemléletváltás mentheti meg a magyar zöldségtermesztést
Valóban egyértelmű, hogy a klímaváltozással egyre szélsőségesebbé váló időjárás egyre nagyobb kihívások elé állítja a magyar gazdákat. Fagyok késő tavasszal, aszály, jégverések, hőhullámok, heves zivatarok – hogy csak néhányat említsünk az idei év különleges időjárási eseményeiből, amelyek közül
a mezőgazdaság számára a szárazság jelenti a legnagyobb problémát.
Gyuricza Csaba arról is beszélt, hogy az aszály elleni védekezés nem csak az öntözést jelenti. Sőt, az csak az utolsó lépés. „Hazánkban a talaj a legnagyobb víztározó, hiszen az fogadja be azt a nedvességet, azt a csapadékmennyiséget, amivel gazdálkodni kell. Ma azonban Magyarországon
olyan gazdálkodást folytatunk, melynek hatására a talajba kerülő nedvesség közel 50 százalékát elpazaroljuk”
– mondta a szakember. A rektor véleménye szerint a forgatás nélküli művelés és a talajfelszín borítása révén nagymértékben csökkenthető lenne a párolgási veszteség. Hozzátette: „öntözésről és öntözésfejlesztésről pedig csak akkor szabad és érdemes gondolkodni és beszélni, ha előtte már mindent megtettünk a felszínre, a talajba kerülő csapadék megőrzéséért”.
Noha az idő egyre sürget – Gyuricza egyenesen úgy fogalmazott: nincs időnk – Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója szerint az átállás nem megy egyik pillanatról a másikra. Mindenesetre a közeljövőben 16 olyan operatív program fog elindulni, amely kimondottan a vízpótlást, vízvisszatartást célozza.
Sötét képet festett Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára is: „a tavaszi faggyal, a különböző kórokozókkal, az új kártevők megjelenésével és egyéb más problémákkal olyan, mintha egy armageddon felé közelítene Európa és benne a Kárpát-medence klímája”. Hozzátette: szeptemberben több olyan pályázatot is indít a minisztérium, amelynek célja a vízgazdálkodás elősegítése.
