Kifogytunk az időből: ez lehet a magyar zöldségek vége?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Teljesen meg kell változnia Magyarország vízgazdálkodásának ahhoz, hogy a mezőgazdaság továbbra is fenntartható maradjon. Az öntözésen kívül szemléletváltásra is szükség van.

„Ma már nem az a kérdés, hogy mikor lesz aszály és pláne nem az, hogy lesz-e. A kérdés sokkal inkább az, hogy hogyan tudunk ellene védekezni és hogyan tudunk megfelelő alkalmazkodási stratégiákat kidolgozni” – mondta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a vízmegtartás nemzetstratégiai fontosságáról szóló sajtótájékoztatón Gödöllőn az Agrárszektor beszámolója szerint. 

Szemléletváltás mentheti meg a magyar zöldségtermesztést

Valóban egyértelmű, hogy a klímaváltozással egyre szélsőségesebbé váló időjárás egyre nagyobb kihívások elé állítja a magyar gazdákat. Fagyok késő tavasszal, aszály, jégverések, hőhullámok, heves zivatarok – hogy csak néhányat említsünk az idei év különleges időjárási eseményeiből, amelyek közül

Idézőjel ikon

a mezőgazdaság számára a szárazság jelenti a legnagyobb problémát.

Az évről évre súlyosbodó aszálytól csak megfelelő vízgazdálkodással menthető meg a magyar zöldségtermsztés
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Gyuricza Csaba arról is beszélt, hogy az aszály elleni védekezés nem csak az öntözést jelenti. Sőt, az csak az utolsó lépés. „Hazánkban a talaj a legnagyobb víztározó, hiszen az fogadja be azt a nedvességet, azt a csapadékmennyiséget, amivel gazdálkodni kell. Ma azonban Magyarországon

Idézőjel ikon

olyan gazdálkodást folytatunk, melynek hatására a talajba kerülő nedvesség közel 50 százalékát elpazaroljuk”

– mondta a szakember. A rektor véleménye szerint a forgatás nélküli művelés és a talajfelszín borítása révén nagymértékben csökkenthető lenne a párolgási veszteség. Hozzátette: „öntözésről és öntözésfejlesztésről pedig csak akkor szabad és érdemes gondolkodni és beszélni, ha előtte már mindent megtettünk a felszínre, a talajba kerülő csapadék megőrzéséért”.

Noha az idő egyre sürget – Gyuricza egyenesen úgy fogalmazott: nincs időnk – Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója szerint az átállás nem megy egyik pillanatról a másikra. Mindenesetre a közeljövőben 16 olyan operatív program fog elindulni, amely kimondottan a vízpótlást, vízvisszatartást célozza.

Sötét képet festett Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára is: „a tavaszi faggyal, a különböző kórokozókkal, az új kártevők megjelenésével és egyéb más problémákkal olyan, mintha egy armageddon felé közelítene Európa és benne a Kárpát-medence klímája”. Hozzátette: szeptemberben több olyan pályázatot is indít a minisztérium, amelynek célja a vízgazdálkodás elősegítése.

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.