Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nyár végére a kiadó ingatlanok szinte egytől egyig bérlőre találnak. Az albérletkeresés csúcsszezonjának kellős közepén nem árt tisztában lenni azzal, milyen szabályoknak kell eleget tenni annak érdekében, hogy se az ingatlantulajdonost, se a bérlőt ne érje semmilyen hátrány.
A felsőoktatási tanév kezdetével azok, akik lakóhelyüktől távol folytatják tanulmányaikat, sokszor az ingázás helyett inkább a lakásbérlést választják.
Ezek a bérbeadás főbb szabályai
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összegyűjtötte mindazt a tudnivalót, amire az ingatlanbérlés kapcsán a szerződő feleknek ügyelniük kell. Eszerint a megelőlegezett bizalom mellett javasolt írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket, ahogyan a havi lakbér kifizetését is érdemes dokumentálni. Erre alkalmas az is, ha a bérlő átutalással fizeti a bérleti díjat, és a közlemény rovatban feltünteti a dátumot, illetve beírja a „bérleti díj” megnevezést.
Nagyon fontos kitétel, hogy a bérlőnek a bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződése.
A lakáskiadáshoz nem szükséges adószámot kiváltani. Erre csak akkor van szükség, ha a bérbeadó valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát választ. Ha a bérbeadó magánszemély, és nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás áfamentes, ám a havi lakbérről átvételi elismervényt kell kiállítani.
Ezek az adózási szabályok érvényesek lakásbérlés esetén
A jövedelem kétféle módon állapítható meg a bérbeadásból származó teljes bevételből. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás. Ebben az esetben a bevételt csökkentik az olyan igazolható költségek, mint a közüzemi számlák, a lakásbiztosítás díja, a felújítási költségek és az ingatlan értékcsökkenése.
Nem számít bevételnek: a bérlőre áthárított, jellemzően közüzemi szolgáltatások díja, feltéve, hogy a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, és a bérbeadó is a tényleges fogyasztás alapján számol el a szolgáltatóval.
A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. Ezután a jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke ebben az esetben 15 százalék.
