Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közösségi média felületein közzétett posztok esetén a jogdíjas tartalmak felhasználása, a bújtatott, vagy nem megfelelően jelölt reklám, és a személyiségi jogok megsértése miatt is bírság járhat az influenszereknek.
A Pénzcentrum szakértővel járt utána, miként védi a jog a tartalomgyártókat, illetve mi az, amiért bírság járhat a közösségi média használata során. Mint azt a lapnak ifj. dr. Halmos Péter jogász elmondta, a személyiségi jogok védelme, illetve a szerzői jog az influenszereket nemcsak korlátozza, de védi is.
Bár a lap információi szerint Magyarországon még nem volt példa arra, hogy valakit szabadságvesztéssel sújtottak volna a posztjai miatt, sérelemdíjat kiszabhat a bíróság a nem megfelelő posztok után, ha más személyiségi jogait sérti egy tartalomgyártó. A bújtatott, nem megfelelően jelölt reklámokat is figyeli a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), illetve az alá rendelt kormányhivatalok, valamint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Azért is bírság járhat, ha a reklám, vagy promóció nem a megrendelő elvárásainak megfelelően készült el.
Így posztolj a közösségi médiában
Főként az influenszerek, azaz a tartalomgyártásból élők számára fontos tudnivaló, hogy más alkotók kreatív tartalmait és műveit engedély nélkül nem használhatják fel az általuk generált tartalmakban. Ez alól csak az képez kivételt,
ha felhasználói engedéllyel rendelkeznek a jogosulttól vagy a közös jogkezelőtől.
Az Európai Unió területén, így Magyarországon is a szerzők életük során, illetve a haláluktól számított 70 éven keresztül részesülnek a szerzői jogok védelmében.
A szerzői jogsértés büntetendő
A szerzői jogsértést is komolyan veszik, ebbe a kategóriába esik, ha például egy tartalomgyártó letölt, és engedély nélkül használ egy képet vagy zeneszámot, még akkor is, ha a sajátjaként feltöltött reklámcélú bejegyzésben teszi ezt. Az sem számít, hogy
a felhasználó tisztában volt-e a jogsértés tényével,
azaz szándékosan cselekedett, vagy sem. A bíróság ebben az esetben a jogsértés megállapítása mellett
- pénzbírságot szabhat ki,
- sérelemdíj vagy kártérítés megfizetésére kötelezheti, sőt,
- súlyos esetekben pedig akár szabadságvesztésre is ítélheti
a szerzői jog megsértőit.
Ha egy poszt, például vélemény személyiségi jogokat érint, minden egyes feltételezett jogsértést egyedileg vizsgálnak, ezért egyértelmű választ adni arra, hogy hol húzódik a határ jogsértés és megfelelés között nem igazán lehetséges, hangsúlyozza a lap.
A büntetés mértékében
a követőbázis nagysága, vagyis az, hogy hányan észlelhették a jogsértő tartalmat, a szankció megállapítása során releváns lehet minden esetben. A tavalyi évben életbe lépett digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) alapján a tartalomgyártók mellett az adott közösségi oldallal szemben is felléphetnek a sérelmet szenvedett jogtulajdonosok.
