A következő 25 év során mintegy ötödével csökkenhet a globális jövedelem. A felmelegedés a pénztárcánkra és az életminőségünkre is hatással lesz.
Egy friss tanulmány szerzői utánajártak annak, hogy a klímaváltozás milyen hatással lehet a legszegényebb területeken élők pénzügyi helyzetére. Azt is kiderítették, mely országok kerülhetnek előnyösebb helyzetbe a globális felmelegedésnek köszönhetően.
A klímakatasztrófa a gazdaságot sem hagyja érintetlenül
A Potsdami Klímahatáskutató Intézet (PIK) kutatói gazdasági szempontból vizsgálták az éghajlatváltozás várható gazdasági következményeit. Mint megállapították, az eddigi előrejelzésekhez képest kétszer annyit veszíthetnek bevételeikből 2100-ra az emberek, ami legjobb esetben is mintegy 20 százalékos gazdasági romlás jelent a jelenlegi állapotokhoz képest.
Már 2049-ben komoly gazdasági problémák fenyegetik a globális felmelegedés miatt a világ gazdaságát, a számítások szerint mintegy 35,6 billió euró bevételkieséssel kell számolnunk a következő negyed évszázad során.
"Elemzésünk szerint az éghajlatváltozás következtében a következő 25 év során hatalmas gazdasági károkat okoz majd a (globális felmelegedés) a világ minden országában, még az olyan fejlett államokban is, mint például Németország vagy az Egyesült Államok, ahol a mediánjövedelem az előrejelzések szerint 11 százalékkal, míg Franciaországban 13 százalékkal csökken majd" - nyilatkozta Lennie Wenz klímakutató, a tanulmány társszerzője.
A feltételezett gazdasági károkat a klímaváltozás nélküli alapértékekhez hasonlították, de a számok kalkulációja során figyelembe vették az országok bruttó jövedelmének növekedési tendenciáját is. Mint kiderült, ha nem lenne a felmelegedés, mintegy 19 százalékos növekedést érhetnének el világszinten a gazdaságok.
Így is lesznek, akik jól járnak
Bár a hőmérséklet általános emelkedése okozza a legtöbb bevételkiesést, a szélsőségessé váló időjárás, a hőhullámok, árvizek és viharok is befolyásolják a bevételek alakulását.
"A hőmérséklet emelkedése okozza a legtöbb kárt a jövőben, ez példátlan minden tekintetben ahhoz képest, amit eddig tapasztaltunk" - összegezte a tanulmány vezető szerzője, Max Kötz klímakutató.
A rekord meleggel járó tavalyi évben az USA Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala szerint 1,35 fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet, mint az iparosodást megelőző években.
Két mediterrán állam is pórul jár
A tanulmány szerint az Amerikai Egyesült Államok délkeleti és délnyugati államai, Arizona és Új-Mexikó egyes területeit érik majd a legnagyobb pénzügyi csapások. Európában Spanyolország és Olaszország járhat a legrosszabbul, de az északi sarkkör vidékének jót tesz majd gazdasági szempontból a klímaváltozás és a felmelegedés.
Már Észak-Németországban és Dániában is kevéssé lesz negatív gazdasági szempontból a globális felmelegedés, azonban Kanada, Oroszország, Finnország, Svédország és Norvégia egyenesen nyerhet rajta.
A legnagyobb károk azon nemzeteket érik majd, amelyek nehezen tudnak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. A világ országainak legszegényebb 61 százaléka közöttük van.
Az előttünk álló évszázad második felére két lehetséges jövőképet vizionálnak a klímakutatók attól függően, mennyire sikerül visszafogni a szén-dioxid kibocsátást. Ha 2 fokos felmelegedés alatt tudunk maradni világszinten, ahogy azt a 2015-ös párizsi klímaegyezményben is elfogadták az országok, mintegy 20 százalékos jövedelemromlás várható, ám a legrosszabb forgatókönyv szerint amennyiben nem szabunk gátat a légkörre káros anyagoknak, ez akár 60 százalékos is lehet.
