Kétféle ronda trükkje is van a munkahelyeknek: vagy annyi embert küldenek el a cégtől, hogy még épp ne minősüljön csoportos létszámleépítésnek a dolog, vagy a kirúgás ellenére ráveszik az egykori alkalmazottat arra, hogy egyezzen bele a közös megegyezés aláírásába.
Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke arról számolt be a Pénzcentrumnak, hogy a nagyvállalatoknál vannak ugyan leépítések, de nem olyan mértékben, hogy azt be kellene jelenteniük. A szakember rámutatott egy másik problémára is: egyre többször panaszolják be a munkavállalók, hogy elküldte őket a cég, a munkaviszony elbocsátással zárult, de az esetet megvizsgálva kiderül, hogy jogilag nem ez történt, hanem közös megegyezéssel történő felmondás tett pontot a történet végére.
A KSH adatai alapján 2021 vége óta nem volt olyan magas a száma azoknak a magyaroknak, akiknek tönkrement a vállalkozása vagy elveszítették állásukat. Azok száma is igen nagy, akik felmondtak munkahelyükön.
„Mi is érzékeljük, hogy nagyon magas a megszűnő vállalkozások száma. Ez nyilvánvalóan elvesztett munkahelyeket is jelent. A nagyvállalati szektorban jelenleg nem tapasztaljuk, hogy csoportos létszámleépítések lennének, a létszámcsökkentések mértéke nem éri el azt a szintet, amikor már be kell jelenteni őket” – fogalmazott a LIGA elnöke.
A kirúgás helyett ezt a módszert választják
A közös megegyezésbe történő beleegyezés hátterében állhat az a gyakorlat, amely szerint felajánlanak egy összeget a munkavállalónak annak fejében, hogy elbocsátás helyett fogadja el ezt a megoldást, pár havi bér pedig elég meggyőző érv emellett számukra.
Mások tájékozatlanságból vagy akár a munkáltatótól való félelem miatt bólintanak rá az ajánlatra.
Feltűnés nélkül tudnak létszámot csökkenteni a magyar munkahelyek azáltal is, ha a nyugdíjba vonuló vagy karrierjüket más vállalatnál folytató munkatársak pozícióját nem töltik be. Az állást nem hirdetik meg, a feladatokat a meglevő munkaerő közt osztják szét.
