Csupán 50-60 ezer forint nyugdíjra számíthatsz, ha így adózol

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Azok, akik katásként adóznak, rendkívül alacsony nyugdíjra, mindössze 50-60 ezer forintra számíthatnak.

Erre jutottak a Bankmonitor szakértői, azt vizsgálva, hogy milyen összegű nyugdíjat kaphatnak az érintettek 2026-ban.

Ezért számíthatnak alacsony nyugdíjra a katások

Mint azt a Dívány is megírta, jövőre a minimálbér várhatóan 11 százalékkal emelkedik, így322 800 forint összegű lesz. A változás sokak számára jó hír, de a nyugdíj előtt álló katásoknak csak további nehézségeket okoz. Az ellátási alap – ami után az állam a nyugdíjadat, a táppénzt, vagy éppen a gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatásokat (CSED, GYED) kiszámolja – ugyanis jövőre is 108 ezer forint marad.

Idézőjel ikon

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a katások a társadalombiztosítás rendszerében egy mindössze bruttó 108 ezer forint keresettel rendelkező embernek számítanak.

A katások valószínűleg nem fognak tudni megélni önmagában a nyugdíjukból
Fotó: eclipse_images / Getty Images Hungary

A nyugdíj szempontjából ennek több hátránya is van. Mivel a számítás alapja a fenti összeg, igen alacsony összegű ellátásra jogosultak, másrészt az éveik sem gyűlnek a hagyományos ütemben. Miután a szolgálati időt arányosítják,

a nyugdíjuk úgy számolódik, mintha csak az év 4 hónapjában (33%) dolgoztak volna.

50-60 ezer forintban merülhet ki az összeg

Miközben 2025 októberében az átlagos öregségi nyugdíj összege 246 187 forint volt, addig a katások a szakértők szerint nemhogy az átlagot, de még a minimálbér után járó nyugdíjszintet sem fogják megközelíteni.

Idézőjel ikon

Aki aktív éveinek jelentős részében ezt az adózási formát választotta, az csupán havi 50-60 ezer forint körüli ellátásra számíthat.

Az összeg a jelenlegi átlagnyugdíjnak a negyedét sem éri el, így ha az érintettek nem rendelkeznek megtakarítással vagy valamilyen előtakarékossági megoldással, komoly megélhetési gondokkal nézhetnek szembe.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.