Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem csak a talajt és a vizeket szennyezi, a levegőbe jut és az emberek egészségére is káros lehet a játszótereken használt gumiburkolat és műfű. Az EU korlátozza a használatát, a környezetvédők a betiltásáért lobbiznak.
A közterek, a játszóterek és az óvoda-, illetve iskolaudvarok is átalakultak az elmúlt két évtized során. A füvet, homokot és a betont sok helyen az EU-konformnak is nevezett megoldás, a biztonságos játék feltétele, a gumiborítás helyettesíti kontinensszerte. A Levegő Munkacsoport elnöke figyelmeztet, mennyire környezetkárosító hatású anyag ez valójában.
Az esés- és rezgéscsillapításra szolgáló gumilapok ellepték a játszótereket és az oktatási intézmények udvarát is, a bőrt is műfüvön rúgják már felnőttek és gyerekek. A balesetek ellen védő anyagokról azonban az elmúlt években kiderült, komoly környezet- és egészségkárosító hatással rendelkeznek, az EU is korlátozza a használatukat.
Veszélyesek lehetnek a játszóteret borító anyagok
„Az utóbbi 20 évben Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedtté váltak a műfüves, illetve gumiburkolatú felületek a sportpályákon, futókörökön, játszótereken, sőt bölcsődék, óvodák, iskolák udvarán is. Ugyanakkor egyre több kutatás bizonyítja ezeknek az anyagoknak a komoly környezeti és egészségi kockázatait” – összegzi nemrég megjelent cikkében Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A játszótereken és focipályákon is alkalmazott gumigranulátum felületek legtöbbször használt autógumik újrahasznosításával készülnek. Hatalmas mennyiség szükséges már egyetlen felülethez is, egy focipálya lefedéséhez például 22 ezer darab abroncs kell. A Levegő Munkacsoport szakértője azonban kiemeli, számtalan, ismert egészségkárosító anyag is a talpunk alá kerül a gumiabroncsokon keresztül, onnan pedig a talajba, a vizekbe és a levegőbe is átszivárog.
Káros anyagokat lélegzünk be játék közben
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szerint a játszótereken és sportpályákon használt gumigranulátumok és gumiból készült talajburkolatok rákkeltő fémeket és ftalátoktat tartalmaznak, az apró morzsalékra széteső változataikat a gyerekek akár le is nyelhetik. De gond van azzal is, hogy hő hatására egyes vegyületek kioldódnak belőlük, a munkacsoport saját vizsgálatai alapján ugyanis kiderült, hogy a pálya felett szignifikánsan nagyobb volt az illékony szerves vegyületek koncentrációja, mint akár 20 méterrel távolabb.
A gumifelületek ráadásul a tűző napon akár 80 Celsius-fokra is felmelegedhetnek, a gyerekek akár égési sérüléseket is szenvedhetnek.
A mikroműanyagok és a bennük lévő egyes vegyületek súlyos betegségeket okozhatnak. Nagy a valószínűsége annak, hogy a gyulladásos bélbetegségek és a vastagbélrák növekvő előfordulásáért is többek között ezek lehetnek a felelősek.
A gumigranulátum ráadásul nem csak az emberi szervezetre, a környezetre is káros. A gumiból kioldódó nehézfémek és más szennyező anyagok felhalmozódhatnak a gumiburkolattal takart talaj alatt, és onnan továbbjuthatnak a tágabb környezetbe.
A holland Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet kutatásának eredménye alapján 2019-ben per indult az egyik műfüves sportpálya üzemeltetője ellen. A bíróság szerint az üzemeltetőt terhelte a felelősség a gumigranulátum miatti talajszennyezésért. Maga az ECHA is azt javasolja, hogy a műfüves pályán játszó játékosok tartsák be az alapvető higiéniai intézkedéseket.
„Például mossák meg a kezüket a pályán folytatott játékot követően, valamint étkezés előtt, gyorsan tisztítsák ki a vágásokat vagy horzsolásokat, kinn vegyék le a cipőt, illetve stoplit, a sporteszközöket és a szennyezett mezt, hogy megakadályozzák a gumiőrlemény bevitelét a házba, és a játékosok ne nyeljék le a szájukba véletlenül bekerült gumiőrleményt” – összegzi a szerző.
Az ECHA adatai szerint az EU-ban a sportpályákat és játszótereket borító gumigranulátumból évente kerül a környezetbe, ezért még 2020-ban indítványozták, hogy az EU-ban tiltsák be a műanyag gumigranulátumok alkalmazását. 2023-ban született meg az ezzel kapcsolatos döntés, az Európai Bizottság ekkor korlátozásokat vezetett be, azonban ezek csak nyolc év múlva lépnek majd életbe.
