Ezeket az ételeket mind utáltuk a menzán

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ki ne emlékezne azokra az iskolai napokra, amelyeken már fél nyolckor az osztályterembe lépve is érezni lehetett a készülő ebéd illatát? Valljuk be, mértékkel reggelizve, félig éhgyomorra azért gyakorta éreztük inkább szagnak, pláne, ha olyan rotyogott a tűzön, amit legszívesebben egy másik bolygóra kívántunk volna. Neked is volt ilyen?

Hol vannak már azok a nyolcvanas-kilencvenes évek, amikor még minden iskola maga főzte az ebédet? No és hol vannak már azok az ételek, amelyeket gyerekként ki nem állhatunk, felnőttként pedig alig várjuk, hogy érezzük újra a régmúlt ízeit?

Iskolai ebédek, amelyekre húztuk a szánkat

Minden pénteken megnéztük már a jövő heti menüt, amelynek egy pillanat alatt híre ment a felsőbb évfolyamokban is.

Mintha legalábbis létkérdés lett volna – bár, ha úgy vesszük, az is volt.

Lélekben készülni kellett ugyanis arra a sóskafőzelékre, ami olyan büszkén folydogált a méretesre kockázott főttkrumpli-darabok között, vagy a tojáslevesre, amelyet – sokan nem is értettük – az egyik osztálytársunk úgy kanalazott ki, mintha legalább a nagymama finom vasárnapi húslevese volna. Egy szó, mint száz: akkor fanyalogtunk, sőt még az orrunkat is befogtuk,

Idézőjel ikon

ma viszont szeretettel és nagy-nagy mosolyokkal gondolunk vissza ezekre a harminc-negyven éves emlékekre.

Merthogy ezek már tényleg ennyi idősek, sőt, ami azt illeti, az iskolai közétkeztetésnek már ennél is jelentősebb múltja van: kialakulása a második világháború utáni időszakra tehető. Noha azóta már jó sok idő eltelt, és teljesen meg is változott mind a struktúrájában, mind a kínálatában, azért mégiscsak fel tudjuk eleveníteni az akkori fogásokat. Többek között azokat, amelyeket kifejezetten nem szerettünk. Mi például ezeket – a képre kattintva megnyílik a galéria.

Galéria ikon

10

Galéria: Ezeket az ételeket mind utáltuk a menzán
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Ha nosztalgiáznál még egy kicsit, akkor mindenképpen érdemes elolvasnod, hogy milyen volt az illema nyolcvanas-kilencvenes években.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Alig 50 ezret kapnak havonta, és esélyük sincs kitörni: egyre több a 60 évnél idősebb hajléktalan Magyarországon

Ötven év feletti, többnyire legfeljebb szakmunkás végzettségű, tartósan hajléktalan, egyedül élő férfiak alkotják a fedél nélkül élők legnépesebb csoportját – többek között ez derült ki az idei Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalanügyi adatfelvétele során. A kutatás arra a szomorú tényre mutatott rá, hogy a hajléktalanság Magyarországon ma már messze nem csupán lakhatási probléma: az otthontalan emberek helyzete egyre szorosabban összefonódik az egészségügyi, szociális, oktatási és munkaerőpiaci rendszerek hiányosságaival.

Életem

Nem Budapesten keresnek a legjobban: meglepő magyar települések vezetik a fizetési toplistát

Nagykovácsi, Telki, Budajenő és Paks is a legmagasabb átlagkeresetű magyarországi települések közé tartozik, miközben Budapest a kerületi átlagokat figyelembe véve nem fér fel a képzeletbeli dobogóra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1-jétől települési szinten is elérhetővé tette a kereseti adatokat a TIMEA nevű interaktív térképes alkalmazásában.

Testem

Újabb országban merült fel ebolagyanú: hazánkban ennyire kell tartani a járványtól

Brazília két legnagyobb városában, São Paulóban és Rio de Janeiróban nemrégiben két turistát is megfigyelés alá helyeztek ebola-fertőzés gyanúja miatt. São Paulóban egy 37 éves, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó férfinál, míg Rio de Janeiróban egy Ugandából érkező belga férfinál jelentkeztek a súlyos betegség tünetei.

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.

Életem

Ezért tör rád vasárnap esténként a szorongás

Vasárnap este sokaknál furcsa kettősség jelenik meg: a hétvége még tart, fejben azonban már a hétfő reggel zakatol. Ilyenkor a legkisebb feladat is óriási tehernek tűnhet, és hirtelen úgy érezzük, az egész életünket újra kellene tervezni.

Testem

Ha így írsz, nagyobb az esélyed a demenciára

Egy friss kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a kognitív hanyatlás jele lehet az, ha valakinek változik a kézírása. Ha lassabban formálja a betűket, sokszor megáll, darabossá válik az írása, az utalhat a demencia kezdeti jelenlétére.