Merőben más módszerekkel dolgoznak a csalók. Gyorsabbak, gyanútlanabbak és mértéktelenebbek. A kiberbiztonság az egyetlen módja annak, hogy ne legyünk áldozatok, miközben az interneten böngészünk.
Az internetes visszaélések száma napról napra nő, és nem látni, hol a vége. A technológiai fejlesztéseknek bár számos jó oldala van, ne feledkezzünk meg arról, hogy megjelentek a profi internetes bűnözők is. Az adathalászat folyamatos, és mindannyian áldozatok lehetünk, ha nem vagyunk elég óvatosak.
A biztonság a jelszónál kezdődik
A Médiaunió friss kutatása szerint a magyar internetezők 55 százaléka nem érdekelt a jelszóvédelem kérdésében, habár ez mindenki számára fontos lenne. A Kiberpajzs projekt egyik célja, hogy növelje a felhasználók biztonságtudatosságát. „Nem gondolom, hogy egy negatív magyar sajátosságról van szó, világszerte jellemző ez a fajta felületesség. Ennek egy oka van: az emberek a kényelmet választják” – magyarázza Biró Gabriella, a Magyar Nemzeti Bank Informatikai Felügyeleti Főosztály vezetője, a Kiberpajzs projekt szakértője. Azt is hozzáteszi, hogy érthető módon egyszerűbb megoldásnak ígérkezik, ha egy felhasználó minden felületen ugyanazt a könnyen megjegyezhető jelszót használja, netán teljesen elhagyja azt. „Sokan vannak, akik nem használnak jelkódot a telefonjuk feloldásához, pedig egy ilyen elektronikai eszközt könnyű elveszíteni, ellopni, és amennyiben nincs rajta védelem, a megtaláló könnyűszerrel visszaélhet az adatokkal.
Az emberek tehát a kényelmet választják, szemben a biztonsággal.”
A biztonság ebben az esetben felületenként más-más jelszót jelent, amelyek nem csupán mondjuk kedvenc kisállatunk nevéből és a születési évünkből állnak, hanem egyéb karakterek kombinációiból. A cél, hogy ne tudhassa akárki, mivel védjük a közösségimédia-profilunkat, a telefonunkat vagy a banki adatainkat – egyszóval: az életünket. Az erős jelszónál is jobb védelem, ha kétfaktoros hitelesítést állítunk be, így a jelszó mellé egy belépési kód is szükséges, ha új vagy szokatlan eszközről lépünk be.
Akár hitelt is felvehetnek a nevünkre
Amikor internetes visszaélésekről beszélünk, két szélsőséget kell megkülönböztetni. A skála széles, és egyik oldala sem tartogat megnyugtató információkat. „Az adathalászat áldozatai között többféle csoportról beszélhetünk. Egyrészt vannak, akik kisebb károkat szenvednek, ők nem kerülnek bajba, csupán annyi történik, hogy a nevükön kéretlen üzenetek terjednek az ismerőseik körében. Ilyenkor lehet sejteni, hogy az illető nem volt elég óvatos, és adathalászok hálójába került. Ám ez legfeljebb kellemetlenségekkel jár, sokkal megdöbbentőbb, hogy vannak, akik mindenüket elveszítik, ha az adathalászok csapdájába esnek.” A Magyar Nemzeti Bank ismer olyan eseteket, amikor az óvatlan ügyfél kiadta a személyes adatait, majd minden pénz eltűnt a bankszámlájáról, mi több, hitelt vettek fel a nevére. „Az adathalászok profi bűnözők, akik kifejezetten a kiberbiztonsági visszaélésekre szakosodtak. A módszereik felismerhetőek, de sokszor nagyon jól álcázzák magukat, és aki nem elég óvatos, könnyen csapdába esik.
Például SMS-t küldenek egy hitelintézet nevében, vagy telefonon kérnek személyes adatokat, netán alkalmazás telepítését az ügyféltől, aki mit sem sejt a bűncselekményről.”
Éppen ezért nem javasolt megadni személyes adatokat, még akkor sem, ha abszolút hitelesnek tűnő személy áll a vonal másik végén. Továbbá, amennyiben megtörtént a baj, és a csalók visszaéltek az információkkal, hozzáfértek a felhasználó pénzéhez, javasolt a bank haladéktalan felkeresése (akár személyesen, akár a telefonon ügyfélszolgálaton keresztül) és az azonnali feljelentés. „Beszámolhatunk jól végződő történetekről is, amikor az ügyfél résen volt, és miután levették a pénzt a számlájáról, azonnal jelezte a bank, valamint a rendőrség felé a bűncselekményt, így a hitelintézet munkatársai még képesek voltak visszaszerezni a vagyonát. Fontos, hogy a visszaélés észlelése után azonnal cselekedjünk!” A késlekedéssel csökken az esély a pénz visszaszerzésére, és a bank csak abban az esetben vállalja az elcsalt vagyon visszatérítését, ha a felhasználó valóban nem adott ki semmilyen személyes adatot.
A gyerekek sincsenek biztonságban az interneten
A gyerekeket még inkább veszélyezteti az internetes bűnözés. „A mai fiatalokat digitális bennszülötteknek nevezzük, hiszen születésük pillanatától részei az internet világának. Gyakran sokkal képzettebbek a technológia terén, mint a felnőttek, de ne feledjük, hogy sokkal óvatlanabbak is.” Az Informatikai Felügyeleti Főosztály vezetője szerint azok a gyerekek vannak nagyobb biztonságban, akiknek a szülei jártasak informatikai területen, de még ez sem jelent teljes garanciát. „A gyerekek védelme érdekében beszéljünk velük a kockázatokról és a lehetőségekről, mert már senkit sem kerülnek el az adathalászok. Fontos, hogy ők se féljenek segítséget kérni, ha szokatlan vagy rossz dolgot tapasztalnak az interneten.”
