Töredékáron, de még így is drágán, magyarként kínálják az import epret az utcai árusok egy hazai termelő szerint. Eláruljuk, honnan lehet tudni, hogy nem magyar gyümölccsel van dolgunk.
Aki a magyar gyümölcsre esküszik, nem árt, ha résen van, máskülönben csalódást okozhat a jellemzően olcsóbban kínált, de így is ezres nagyságrendű beszerzés – hívja fel a figyelmet az Economx.hu. Mint írták, az egyre több helyen – utcákon, aluljárókban és áruházak mellett – felbukkanó alkalmi árusok mézédes magyarként, 1500-2000 forintért kínálják a vegyszerekkel tartósított spanyol, olasz és görög epret.
A probléma nem újkeletű, a magyar termelők már évek óta arról panaszkodnak, hogy a piacot importtal elárasztó árusok a lenyomott áraikkal amellett, hogy ellehetetlenítik őket, vásárlókat is megkárosítják.
Ezzel buktathatjuk le az import eper eladóját
Egy hazai termelő TikTok-videójában magyarázta el, hogyan győződhetünk meg arról, hogy milyen árussal van dolgunk. Mint mondta, az utcán, bódékban epret kínáló árusok többsége magyarként, azon belül is lajosmizseiként adja el az országba kamionszámra érkező spanyol vagy görög epret. A gazda elárulta, ha nem akarjuk, hogy ránk sózzák a külföldi árut, a vásárláskor egyfelől kérjük el az árus őstermelői igazolványát, másfelől pedig
ne elégedjünk meg a kapott nyugtával, helyette kérjünk inkább áfás számlát – utóbbit egy alkalmi árus biztosan nem tud adni.
Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy érdemes kérnünk a magát magyar termelőnek kiadó eladótól az áruja eredetét bizonyító dokumentumot, valamint az ültetvényéről készült fotót is, mert, mint mondta, az igazi termelő fotózza, videózza a termését, mert büszke rá.
@organikusfarm így ismered meg a csalókat #lajosmizseieper ♬ eredeti hang - ‼️Organikus Farm 🇭🇺❤💪
Engedély kell az utcai árusnak is
A fentiek mellett azt is hasznos tudni, hogy a mozgóárusításhoz működési engedély szükséges, amelyet a kereskedelemről szóló törvény és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szabályoz. Az engedély nélküli árusítás viszont nem csak az áru eredetével kapcsolatos átverést, hanem illegális tevékenységet is jelenthet.
Már szüretelnek a magyar termelők
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint is nagy a különbség a külföldi és a magyar szamóca között: az importált gyümölcs koraérett, míg a hazait teljesen éretten szedik le, mivel az jóval rövidebb idő alatt jut el a fogyasztókhoz, ami megmutatkozik a termékek ízvilágában is. Mint írták, a korai fajták között is akad édes, hazai szamóca, és a tévhittel ellentétben az sem feltétlenül jelent import árut, ha a gyümölcsök túl nagyra nőttek. Létezik ugyanis az akár ökölnyi nagyságúra megnövő, húsos, lédús, úgynevezett óriás Jolly fajta: ennek egyetlen darabjának súlya elérheti akár a 15 dekát is.
