Robotok vagy hagyomány? Háztartás és családi élet régen és most

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sokgenerációs családok, amelyekben a gyerekfelügyelet szinte minden esetben megoldott volt – szemben a mai nukleáris családokkal, ahol néha egy évfordulós vacsorát is nehéz megszervezni. Nagyjából gépesítetlen háztartások, ahol a luxust a mélyhűtő láda jelentette egy idő után – szemben a mosogatógépes, szárítós, robotporszívós mindennapokkal. Annyival jobb lett volna régen gyereket nevelni, sokkal egyszerűbb ma háztartást vezetni? Ez a téma a Dívány Időutazók podcastjének legújabb részében.

Régen minden jobb volt, vagy most annyival egyszerűbb az élet? Már cikkünk felütése is előrevetíti, hogy az összkép közel sem fekete-fehér. 

Ahogyan a régi idők gyereknevelési attitűdjét is érheti ma sok kritika, úgy a jelenben is tanulhatunk abból, ahogyan dédanyáink háztartást vezettek.

A légsütőt persze nem kell kitaszítani a konyhapultról, és abból sem feltétlenül lesz tragédia, ha a nagyi fagyit ad uzsonnára a gyereknek. Erről, és ennél sokkal többről is szól a Dívány podcastsorozatának, az Időutazóknak ötödik epizódja:

Felszereltebb háztartás: elég lenne ennyi?

háziasszonyok dolga első látásra egyértelműen könnyebb ma, mint egykor volt. Nézz csak végig saját fürdőszobádon és konyhádon: jó eséllyel villanysütő és főzőlap áll ott sparhelt helyett, van hűtőszekrény mélyhűtő résszel, a kávét talán egy gombnyomásra főzi gép. Az edényeidet nem lavórban, hanem mosogatógépben varázsolja tisztára a technológia, és áll még pár eszköz a pulton. Légsütő, kenyérpirító, turmixgép, citrusfacsaró, dagasztógép, kenyérsütő…

Közben a port már robot szívja fel berregve, gőztisztítóval is lemoshatod az ablakot, a kanapét takarítógép tarthatja rendben, míg a szárítógép a ruhákat intézi. Az ebéd mikróban melegszik, nem ég oda a zománcos lábos aljára. Ahogyan az a podcastepizódban is elhangzik, nagyanyáink körülményei még nem ilyenek voltak, nekünk azonban mindez megadatik.

A hipermodern háztartások konyháiban szinte mindenre van egy gép
Fotó: The Good Brigade / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

Egyre több és több munkát bízhatunk a gépekre, a kérdés csak az: így már tökéletesen egyszerűen menedzselhető egy háztartás?

A válasz nem egyértelmű igen, hiszen a gombokat továbbra is te nyomkodod, a ruhát vagy az edényt te pakolod ki és be, s bár a hipermarketes rendelést kihozza a futár, elő kell teremteni az árát. S ha mindez nem lenne elég: arra a gépek nem tudtak megtanítani, hogy hogyan ne éljünk pazarló életmódot, legyen szó a ma még itthon könnyen elérhető, de egyre drágább kincsnek számító vízről, a drága energiáról vagy épp az élelmiszer-pazarlásról.

Van, amit érdemes a múltból átmenteni

A sokkal modernebb háztartásokban sem érdemes megfeledkezni azokról az alapelvekről, amelyek a régmúlt családi otthonait működtették: annyit használj, amennyid van, de azt ne pazarold. 

Mindenhol fontos szempont volt anno, hogy a heti menü tervezése – bizony, ennek ma is sok értelme van! – előtt megnézzük, mit találunk a kamrában, és mi az, amit illene már felhasználni.

A régmúltból érdemes megtartani azokat a praktikákat, amelyek segítenek abban, hogy ételt ki ne dobjunk, abból főzzünk, ami a legjobban elérhető és szezonális – ez legtöbbször még egészségünknek is jót tesz, ahogyan arról a podcastben is szót ejtünk.

Ma sokszor az akciós az, amit legszívesebben a kosárba teszünk: a régiek sokkal jobban figyeltek arra, hogy

Idézőjel ikon

ami eléjük kerül, abból készítsenek ételt, ne az igényekhez igazítsák a kínálatot.

Ha nem is nap mint nap, de időről időre érdemes ezt a szemléletet is kipróbálni, már csak azért is, mert lehet, hogy most avokádótól mangón át a királyrákig van minden a diszkontban is, de a bolygó állapota nem épp arrafelé tart, hogy ezt örökké garantáltnak tekinthessük. A gépeket nem kell félretolni, de a szemléletet érdemes ma is használni.

Ezeket a gáztűzhelyeket egy háztartásban sem sírják vissza
Fotó: Photo by PreFab International / Getty Images Hungary

Másként gondolkodunk a gyerekekről is

Gyereknevelés terén épp ez a szemlélet az, ami nagyot változott. Sírni hagyás, egyedül, saját szobában altatás, bébikomp, félévesen anyatejről leszoktatás, autoriter nevelés és a többi: van bőven olyan elve a múltnak, amit magunk mögött akarunk hagyni, és jogosan, amint arra a podcastben is kitérünk.

Tudjuk, hiszen a tudomány alátámasztotta, hogy a sok sírás semmit nem erősít, a tüdőt végleg, viszont a bizalmat rombolja.

Nem fog egy gyerek sem örökre a szülői ágyban ragadni, még akkor sem, ha mellettünk alszik egy ideig – ami akár éveket is jelenthet –, és aki teheti, két évig szoptatva gyermekét rengeteg előnyt ad neki. A hordozás nem ősanyaság, a meleg, szeretettel teli nevelés pedig nem azt jelenti, hogy semminek nem szabunk határt.

A mai szülők már nem csak Benjamin Spocktól, a védőnőtől és saját szüleiktől tájékozódhatnak, a tudás hatalmával pedig sokan élnek is. Nem tömjük tele antibiotikummal és hőemelkedésre lázcsillapítóval a gyerekeket, hagyjuk, hogy koszos ruhában pepecseljenek a sárban, de ha kell, fejlesztésre visszük őket. Felfedezzük, ha ételérzékenység okozza viselkedésük megváltozását,

Idézőjel ikon

sokkal tudatosabbak felelősebbek vagyunk, vagyis annak érezzük magunkat.

Néha annyira, hogy ez szüleink generációjának sértő – és ez is érthető. Ők akkori legjobb tudásuk szerint cselekedtek, de ezt tesszük mi is, ahogyan arról a podcastben is beszélünk.

Az egyensúly lehet a lényeg

Közben ugyanakkor nem csoda, hogy sokszor majd belefulladunk a gyereknevelésbe. Ez 24 órás meló, de mellette dolgozni is kell, sőt, sokszor a nagyi is dolgozik, dédi meg vagy nincs is, vagy ilyesmire már nem bevethető. Küzdünk azzal, hogy megmaradhassunk önmagunk is, de azzal is, hogy ne legyen mindennap desszert ebéd után, ahogy nagyi csinálná, vagy hogy a képernyőidőről mások az elképzeléseink. 

Idézőjel ikon

Két világot egyesítenénk, amit a gyakorlat szerint nem igazán lehet.

A gyereknevelésben ma inkább magunkat szorítjuk háttérbe, nem a vágyott gyermeket
Fotó: Vera Livchak / Getty Images Hungary

Talán csak úgy, ha elfogadjuk, hogy egy nagymama sem fizetett bébiszitter, akinek konkrét tennivalólistát adunk. Hadd legyen fagyi az uzsonna, úgysem minden héten van ez így – persze, vannak olyan szabályok, amelyeket nem lehet ilyenkor sem sutba dobni, így a cukorbeteg gyereket nem tömheti édességgel a nagyi sem, de amiben lehet, abban vállaljuk a kompromisszumot. A nagycsaládi élmények a gyerekeknek is sokat adnak, s a mi tekintélyünk sem csorbul attól a gombóc vaníliától.

Régen volt jobb, vagy most? Talán nem is ezt a kérdést kell megválaszolnunk, hanem azt: mikor mi volt az igazán jó, erre teszünk kísérletet ebben a podcastepizódban is. Ha ez megvan, minden korból azt alkalmazhatjuk, amit érdemes: ez az igazi nyereség.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.