Egy alma az orvost távol tartja – sokan már gyerekkorunkban megtanuljuk, milyen fontos, hogy a zöldség és a gyümölcs mindennap az étrendünk része legyen. A gyümölcsökkel kapcsolatban azonban számos pontatlan információ él a köztudatban.
A gyümölcsök vitaminokban és ásványi anyagokban is bővelkednek, így kedvezően támogatják az egészséges táplálkozást. Ám számos mítosz kering a gyümölcsfogyasztásról. A tévhitek eloszlatásával kapcsolatban Pintér Noémi táplálkozási szakértő volt segítségünkre.
1. tévhit: A gyümölcsökből nem jutunk kellő tápanyaghoz, ha étkezések között fogyasztjuk
A hiedelem szerint, ha éhgyomorra esszük meg a gyümölcsöket, sokkal több ásványi anyagot és a vitamint hasznosít a szervezetünk, mint ha valamelyik érkezés részeként vagy főétkezés után fogyasztanánk. Való igaz, hogy vannak olyan ételek, amelyekkel nem javasolt együtt fogyasztani a gyümölcsöket. Ilyenek például a húsfélék, ugyanis a gyümölcs és a hús emésztési ideje eltérő. A gyümölcsöket legjobb valamilyen olajos magfélével, kisétkezés gyanánt, önállóan enni, például tízóraira, esetleg uzsonnára.
2. tévhit: Csak éhgyomorra ehetünk gyümölcsöt
Bár tény, hogy a gyümölcsökben lévő rostok lelassíthatják a táplálék kiürülését a gyomorból, ám ez egyáltalán nem baj, mert így a gyümölcsökben lévő rostok hosszabb ideig eltelítenek, ezáltal kevesebb kalóriát fogyasztunk. Éppen ezért javasolt inkább étkezések között fogyasztani.
3. tévhit: Lefekvés előtt is szabad gyümölcsöt enni
Fontos tudni, hogy az elalvás előtti gyümölcsevés növeli a vércukorszintet, amit a szervezetnek már nincs ideje stabilizálni, ezért súlygyarapodáshoz vezethet. Elalváskor ugyanis a szervezet átvált kalóriaégető módból zsírraktározó módba. Bár a kalóriaégetés alvás közben sem áll le, de jelentősen lecsökken. Miután éjszaka regenerálódik a szervezet, így kevesebb energiát fordít az emésztésre.
Bizonyított tény, hogy két adag gyümölcs és sok zöldség elfogyasztása a nap folyamán összefügg az alacsonyabb zsírszázalékkal és a súlygyarapodás csökkenésével. A gyümölcsöt azonban lehetőleg kora délutánig együk meg.
Pintér Noémi táplálkozási szakértő azonban hangsúlyozta: nagy tévedés a gyümölcsöket kizárólag cukorforrásként számontartani.
Bár valóban magas a gyümölcsök cukortartalma, de a gyümölcsökben ott a természet által strukturált víz is, ami szervezetünk számára az egyik legideálisabb folyadékforma.
4. tévhit: A cukorbetegek egyáltalán nem ehetnek gyümölcsöt
Elterjedt tévhit, hogy a cukorbetegeknek nem szabad gyümölcsöt enniük, mert azok túl édesek, túl sok cukrot tartalmaznak. Való igaz, hogy egyes gyümölcsök több, mások pedig kevesebb cukrot tartalmaznak, de ez nem jelenti azt, hogy ne fogyaszthatnák őket a cukorbetegek.
Mivel a gyümölcsök cukrot tartalmaznak, valóban növelik a vércukorszintet. A legtöbb gyümölcsnek azonban alacsony vagy közepes glikémiás indexe van, így nem emelik meg drasztikusan a vércukorszintet más szénhidráttartalmú élelmiszerekhez, például a fehér vagy finomított lisztből készült kenyérhez képest. A cukorbetegség kezelése a vércukorszint, a vérzsírok, a vérnyomás és a testsúly kezelésével kapcsolatos. A tudatos étkezés során a gyümölcsök és a zöldségek pozitív szerepet játszhatnak mindebben.
Vannak olyan gyümölcsök, melyeket nem fogyaszthatnak a cukorbetegek, de van néhány, melyet mértékkel beiktathatnak az étrendjükbe. Ilyen például a málna vagy a meggy, melyeket a felszívódás és a teljes értékű étkezés biztosítása miatt javasolt néhány szem olajos maggal megenni.
5. tévhit: Nincs különbség a friss és a szárított gyümölcsök között
Az elképzelés szerint a friss és a szárított gyümölcsök tápanyagtartalmában nincs különbség, ezért felváltva fogyaszthatók.
Bár a friss és a szárított gyümölcsöknek egyaránt vannak egészségvédő tulajdonságai, a friss gyümölcsök azonban több ásványi anyagot és C-vitamint tartalmaznak. Ráadásul a C-vitamin egy úgynevezett hőérzékeny vitamin, amely hőkezelés hatására csökken vagy elvész az aszalt gyümölcsökből.
Nem mellesleg a friss gyümölcsöknek jóval magasabb a víztartalma.
A szárított gyümölcsök is hasznosak, hiszen jó vitamin-, ásványianyag- és rostforrások. Magas a természetes cukor- és kalóriatartalmuk, mert a víz eltávolítása után a cukor és a kalória koncentrálódik. Éppen ezért javasolt fogyás esetén mérsékelni a fogyasztásukat. Fontos továbbá, hogy csak cukrozatlan vagy hozzáadott tartósítószer nélkül készült aszalt gyümölcsöt válasszunk.
Az aszalványok fogyasztásával kapcsolatban mindenképpen óvatosságra int bennünket a táplálkozási szakértő, aki szerint fontos szempont, hogy milyen gyümölcsből készült az aszalvány. Az aszalt almakarika ugyanis jóval kevesebb cukrot tartalmaz, mint a mazsola, de mindenképpen többet, mint a friss alma. Aszalt gyümölcsök fogyasztásakor hatványozottan igaz, hogy olajos mag kell melléjük, hogy a magas cukortartalom okozta hatáson enyhítsen.
6. tévhit: A gyümölcs rossz cukrot tartalmaz
A mértékletesség a gyümölcsfogyasztásra is igaz, ugyanis nagy mennyiségben a gyümölcscukor is ártalmas lehet. Mivel gyors energiával lát el bennünket, inkább délelőtt javasolt gyümölcsöt enni, étkezések között vagy helyett, de semmiképpen sem az étkezésekkel együtt.
Ne feledjük, a gyümölcs nem csak egyfajta cukorforrás! Nedvességtartalma, vagyis a már említett strukturált víz, amit a természet már átalakított, mondhatni a testünk számára nemesített, különösen fontos a folyadékpótlás szempontjából. Éppen ezért, ha édességre vágyunk, sütemény, cukorka vagy csokoládé helyett válasszunk inkább gyümölcsöt, és lehetőleg idénygyümölcsöt, amit itt és most elérhetünk. Télen ilyen az alma, a körte, illetve a hazai gyümölcsökből készült, cukor- és tartósítószer-mentes lekvárok és befőttek.
Az idénygyümölcsöknél keresve sem találhatnánk jobb vitamin- és ásványianyag-forrást. De vajon melyik gyümölcsöt válasszuk, és abból mennyit együnk? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, olvasd el, mely gyümölcsökből javasolt inkább csakkeveset fogyasztani.
