Óriási a baj: kevés terem idén a magyarok kedvenc gyümölcséből

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Komoly fagykárokat szenvedtek el a szabadföldi eperültetvények – térségtől függően a termés 40-80 százaléka elpusztult. A kisebb mennyiség miatt az ilyenkor szokásos árcsökkenés sem következett be.

Nem alakul egyelőre valami fényesen az idei eperszezon (hivatalos nevén: szamóca). A fóliás termesztésből származó eperrel nem volt gond – a termésmennyiség átlagosnak mondható –, május első hetében meg is jelent a piacokon. A szabadföldi termésben azonban az áprilisi és a májusi fagyok, amelyek másfajta magyarországi gyümölcsösökben is rettentő pusztítást vittek végbe, az epret sem kímélték – számol be róla az Infostart a FruitVeB nyomán. 

Idézőjel ikon

Térségtől függően 40-80 százalék közötti volt a terméskiesés.

Olcsó hazai eper helyett import gyümölcs

Ennek hatására jelentős mértékben csökkent a kínálat, és így az árak nem mérséklődtek érdemben. Az eper ára lényegében május eleje óta változatlan maradt. Nagyobb változásra sajnos a továbbiakban sem számítanak a szakértők – hacsak be nem következik egy jelentősebb hőséghullám.

A szabadföldi epertermésben nagy károkat okoztak a fagyok – kevés gyümölcsre lehet számítani
Fotó: Duncan Andison / Getty Images Hungary

Import eper természetesen most is elérhető lesz a piacokon, ám ennek íze és zamata össze sem hasonlítható a haza termesztésű gyümölcsével. Ennek oka, hogy a mediterrán országokból érkező epret féléretten le kell szedni ahhoz, hogy ne menjen tönkre a szállítás alatt – ezzel szemben a magyar szamócát frissen, teljes érettségében szüretelik.

Nem az eper az egyetlen gyümölcs Magyarországon, amely komoly terméskiesést szenvedett a tavaszi fagyoktól. Ahogy arról a Dívány is írt, cseresznyéből például a megszokott 10-12 ezer tonna helyett mindössze 2,5 ezer tonnára lehet számítani. A két fagyhullám sok helyen a várható termés 80-90 százalékát elpusztította. De nem jártak sokkal jobban az őszibarack-, az alma- és a sárgabarack-termelők sem. Raskó György agrárközgazdász egyenesen így fogalmazott: „fekete év lesz az idén a gyümölcstermelő gazdáknak”.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.