Európai bért kaphatnak ezek a dolgozók: jelentősen nőhet a fizetésük

Olvasási idő kb. 2 perc

Jelentős béremelést várnak a bírók Magyarországon, mert az Európai Bírói Egyesület szerint csak így működhet jól az igazságszolgáltatás.

Magyarországon is számítanak a bírók fizetésének megemelésére – adta hírül a Portfolio a 24.hu cikkére hivatkozva. Mint írták, az Európai Bírói Egyesület azért szeretne magasabb bírói fizetéseket, különben még a függetlenséget is veszélyeztetve látják.

A bírókat tömörítő társaság szerint ugyanis az igazságszolgáltatás normális működése múlik azon, hogy a bírók európai béreket kapjanak.

Európai szintű béremelést szeretnének

Mint írták, az egyesület azt szeretné elérni, hogy a bírói fizetéseket az inflációt meghaladó mértékben emeljék meg, hiszen úgy vélik, hogy csak ezzel biztosíthatják, hogy legalább a más hatalmi ágak döntéshozóival azonos mértékű fizetésemelésben részesüljenek a magyar bírók is. 

Európai szintre emelnék a magyar bírók bérét
Fotó: SimpleImages / Getty Images Hungary

A fizikai munkások már többet keresnek

Nemrégiben a Dívány is megírta, hogy a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, azok figyelembevételével 417 100 forint volt februárban az átlagos fizetés összege. A fizetésemelések kapcsán azonban legutóbb arról is hírt adtunk, hogy nagyot nőtt a magyar fizikai munkások bére. Egy hétezer fő fizetési adatait elemző kutatásból kiderült, hogy az idei első negyedévben 2 061 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Ez mintegy 15,9 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1 779 forintos értéket.

A statisztikák szerint azonban nem csak a betanított- és fizikai munkások bére emelkedett, a fizikai szektor vezető pozícióiban dolgozók is 10,9 százalékkal keresnek átlagosan többet 2023. első negyedévéhez képest.

Idézőjel ikon

A szektor kétezer forintnál is magasabb átlagos órabére egy év alatt több mint 15 százalékos bérnövekedést jelent a fizikai munkások számára.

A statisztikai felmérés a munkaerő földrajzi elhelyezkedése szerint is vizsgálta a bérek alakulását a tavalyi évhez képest. Egyedül Észak-Magyarország lóg ki kissé a maga 1700 forint körüli szintjével. A legtöbbet a Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország és a főváros területén keresnek a fizikai- és betanított munkások: előbbi régióban 2200 forint az órabérek átlagos nagysága, utóbbi területeken ez az érték immár elérte a 2750 forintot szintet is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.