eu termék

„Greenwashingról”, vagyis zöldre festésről akkor beszélhetünk, amikor egy vállalat megpróbálja elhitetni a fogyasztókkal, hogy környezetbarát termékeket kínál, még ha ez nem is állja meg maradéktalanul a helyét. Ennek szeretne véget vetni az EU a szigorú feketelistával, amely meghatároz bizonyos feliratokat, eseteket és kommunikációs formulákat, melyeket tilos alkalmazni. Az új irányelv már márciusban életbe lépett, most a tagállamokon a sor, hogy 2026. szeptember 27-ig alkalmazzák az abban foglaltakat. Magyarországon eddig erre még nem került sor.

Szembeszáll a zöldre festéssel az EU

Az elmúlt években a zöldre festés a gyártók kommunikációjának szerves részéve vált. Így azok a fogyasztók, akiknek valóban fontos a környezetvédelem és a fenntarthatóság, nehéz helyzetbe kerültek, hiszen egy átlagember számára nehéz átlátni, hogy egy-egy állítás mennyire valós. „Ezért volt fontos és sürgős, hogy a szabályozási keretek utolérjék a piacot, hogy végre ne csak a levegőbe beszéljenek a gyártók” – mutatott rá beszámolójában a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Az Európai Parlament és Tanács 2024/825 irányelvének alapvetése, hogy

a fogyasztókat nem szabad megtéveszteni a termék környezeti vagy társadalmi jellemzői vagy körforgásos jellege tekintetében annak általános megjelenése révén.

Az irányelv jelentőségét tovább növeli, hogy kitér a tervezett elavulás problémakörére és a javításhoz való jog érvényre juttatására. Most lássuk részletesebben is, hogy milyen gyakorlatokra terjed ki a tiltás.

1. Megfoghatatlan éghajlatvédelmi célkitűzések

A cégek gyakran tesznek ígéretet széndioxid-kibocsátásuk és műanyag-felhasználásuk csökkentésére. A bökkenő csak az, hogy a hangzatos vállalások jellemzően a távoli jövőre vonatkoznak.

Az irányelv szerint ezekkel a célkitűzésekkel a kereskedők azt a benyomást keltik, hogy a fogyasztók termékeik megvásárlásával hozzájárulnak a karbonszegény gazdasághoz.

A jövőben ezért a vállatoknak részletes végrehajtási tervet kell készíteniük, amely bemutatja a kötelezettségvállalás elérésének módját.

2. Félrevezető tulajdonságok hangsúlyozása

Nem lesz többé megengedett az sem, hogy a vállalatok nem releváns tulajdonságokat kiemelve próbálják elhitetni a vásárlókkal, hogy termékük bizonyos szempontból előnyösebb lehet. Nem lehet például azt állítani, hogy egy palackozott víz gluténmentes vagy a papír műanyagmentes.

3. Megtévesztő fenntarthatósági címkék a termékeken

Nem ritka az sem, hogy a gyártók különféle címkék alkalmazásával igyekeznek fenntarthatónak beállítani termékeiket. Csakhogy rendszeresen előfordul, hogy a címkéket az adott márka vagy az iparág hozza létre. Ezentúl ezért tiltott lesz az olyan fenntarthatósági címkék alkalmazása, amelyek nem valamilyen általános tanúsítási rendszerhez vagy hatósághoz kötődnek.

Ha biztosra akarsz menni a vásárlásnál, ehhez már jelenleg is rendelkezésedre áll egy eszköz. Ez nem más, mint az EU Ecolabel címke (hazai megfelelője a Környezetbarát termék címke), amely hiteles módon támasztja alá, hogy egy termék valóban környezetbarát.

4. Általános környezetvédelmi állítások

Ha egy általános állításhoz nem kapcsolódik elismert környezetvédelmi tulajdonság, azt már nem szabad majd reklámozásra használni. „Általános állításnak minősülnek az olyan kifejezések, mint a „környezetbarát”, „öko”, „zöld”, „a természet barátja”, „ökológiai”, „környezetvédelmi szempontból helyes”, „klímabarát”, „környezetkímélő”, „alacsony szén-dioxid-kibocsátású”, „energiahatékony”, „biológiailag lebontható”, „bioalapú” és más hasonló állítások” – sorolta a példákat az egyesület.

Az EU megtévesztőnek minősíti azt is, ha a környezetbarát jelleg csak egy termékre vagy bizonyos vállalati tevékenységre korlátozódik, mégis általánosnak állítják be.

6. A szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó állítások

Elbúcsúztatunk a „klímasemleges”, „climate net zero” és „klímakompenzált” kifejezésektől is. Tilos lesz ugyanis egy termék vagy szolgáltatás kapcsán azt állítani, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás szempontjából semleges, vagy éppen még pozitív hatással is van a környezetre.

7. Jogilag előírt követelmények kihangsúlyozása

Ha az uniós piacon van egy jogilag előírt követelmény, amely az adott termékkategóriára vonatkozik, azt nem lehet majd hirdetésre felhasználni. Erre jó példa, amikor egy mosóport azzal reklámoznak, hogy foszfátmentes, hiszen

8. Összehasonlító reklámok

Bizonyára te is találkoztál már azzal a típusú reklámmal, amelyben a gyártó más termékekkel hasonlította össze sajátját. Ez már csak úgy lesz lehetséges, ha a kerekedő objektív módon, részletesen tájékoztatja a fogyasztót az összehasonlítás módjáról.

Te is tehetsz a megtévesztő termékek ellen

Ha olyan termékkel, gyártóval vagy kereskedővel találkozol, amelyik gyaníthatóan zöldre festéssel kíván érvényesülni, erről a Gazdasági Versenyhivatal honlapján keresztül, egy űrlap kitöltésével tehetsz bejelentést. A hivatal ezt egy egyszerűsített eljárás keretében, a törvényben meghatározott időn belül kivizsgálja.

Kíváncsi vagy arra is, hogy a boltokban milyen trükkökkel vesznek rá a vásárlásra? Ide kattintva megtudhatod.