Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy nagyobb család is megejthetne egy nagybevásárlást abból az összegből, amit kidobunk az ablakon az ételpazarlással.
Veled is előfordult már, hogy megsavanyodott a leves, megpenészedett a kenyér, megrothadt a levesnek félretett zöldség? Esetleg az is előfordult már, hogy a hűtő hátuljába löktél egy kis maradékot, aztán elfeledkeztél róla? Időnként ez szinte elkerülhetetlen, de úgy tűnik, Magyarországon túl sokak szokása ez. Egy friss felmérés rámutat arra, mennyi pénzt pazarolsz így te is!
Ennyi ér a kidobott étel
300 ezer tonna még felhasználható élelmiszer: ennyit pazarolnak el évről évre a magyarok a Magyar Élelmiszerbank és partnerei készítette kutatás szerint. Tesszük mindezt úgy, hogy közben a magyarok 80 százaléka klímatudatosnak véli magát, 71 százalék pedig azt gondolja, hogy a környezetre gyakorolt hatása pozitív.
Mégis, egy háztartás egy év alatt 65 kilogrammnyi élelmiszert helyez el a kukában, és nem titkoljuk tovább az összeget sem, amit ezzel elpazarol:
45 ezer forinttal több maradna a pénztárcákban, hogyha ezt a rengeteg ételt nem kukába, hanem a tányérokra tennénk még idejében.
Ellentmondások vezethetnek pazarláshoz
A kutatás számos olyan ellentmondásra is felhívta a figyelmet, amelyet érdemes áttekinteni: a magyarok ugyanis bár úgy érzik, hogy egészen jók a környezettudatosságban, cselekedeteik szintjén mégsem tudják megmutatni, hogy ez igaz.
- Tízből nyolcan kellemetlenül érezzük magunkat, amikor ételt dobunk ki.
- A többség úgy véli, tudatosan vásárol, mégis sok étel végzi a szemetesben.
- Az eltékozolt élelmiszerek értékét a valóságosnak mindössze a felére becsülték a kutatás résztvevői.
- Csak 65 százalék tudja, hogy hány fokra állítsa hűtőjét, a többiek jelentősen magasabb hőfokot vélnek megfelelőnek.
Zöldség, gyümölcs, pékáru is sok megy a kukába
A leggyakrabban kidobott ételek közt a zöldségeket, a gyümölcsöket és a pékárukat találjuk az ételmaradékok mellett, ezek pedig azért romlanak meg a leggyakrabban, mert nem megfelelő körülmények között tároljuk őket, illetve nem szánunk elég időt bevásárlásaink és az elkészített ételek megtervezésére.
Sokan lehetnek olyanok is, akik annak ellenére dobnak ki valamit, hogy az még fogyasztható lenne, ugyanis a válaszadók több mint harmada nem ismerte a minőségmegőrzési és fogyaszthatósági dátum közti különbséget, és azt sem tudta, hogy egyes élelmiszereket érzékszervi ellenőrzést követően akkor is megehetünk még, ha a minőségmegőrzési határidő lejárt. Érdemes erre odafigyelve tudatosabban tervezni bevásárlásaidat és a készítendő ételek sorát – nemcsak pénzt spórolhatsz így, de a bolygót is kíméled!
