Az időskori ellátás növekedését csak a jövő évi emeléstől várhatják a nyugdíjasok, mivel se nyugdíjprémium, se nyugdíjkorrekció nem lesz már idén. Szakértők szerint a nyugdíjak vásárlóértéke egyre inkább le fog szakadni a keresetekétől.
Most már lényegében biztos, hogy legközelebb csak a 2025-ös nyugdíjemeléstől várhatják bevételeik növekedését a nyugdíjasok – derül ki az ATV beszámolójából. A Nyugdíjas Parlament szakértői szerint ez azt eredményezheti, hogy egyre több nyugdíjas kerül a szegénységi küszöb alá, mivel az időskori ellátások egyre jobban leszakadnak a keresetektől. A Policy Agenda elemzőintézet számításai szerint
2023-ban 900 ezer nyugdíjas élhetett a létminimum alatt.
Sokaknál komoly nyugdíjemelésre lenne szükség
Karácsony Mihály, a szervezet elnöke szerint ellentmondásos, hogy a nyugdíjak inflációkövető emelésekor az illetékesek 3,2 százalékos vásárlóérték-csökkenéssel számolnak, míg a már benyújtott adótörvényekben 4,1 százalékossal.
„Itt ezt mi nem nagyon értjük, hogy amikor be kell szedni, akkor 4,1, amikor ki kell adni a pénzt, az 3,2”
– mondta Karácsony Mihály. A szakértő szerint amúgy is egyre távolodnak az átlagnyugdíjak a bérektől: míg 2008-ban a nettó átlagkereset 69 százalékának felelt meg az átlagnyugdíj, 2024 nyarán már csupán 53 százalékának. A Nyugdíjas Parlament elnöke kiemelte: annak a közel 710 ezer nyugdíjasnak kellene felzárkóztatni az időskori ellátását, akiknek nem éri el a havi 160 ezer forintot. Ők fokozottan ki vannak téve az súlyos elszegényedésnek.
Átfogó nyugdíjreform lehetne a megoldás
A nyugdíjprémium kifizetésének feltétele, hogy a magyar gazdaság növekedése elérje a 3,5 százalékot, ami nem történt meg. Korrekcióra pedig akkor van szükség, ha az év elején kalkuláltnál nagyobb mértékű az éves infláció. Ez sem következett be: 2024 elején 6 százalékkal számolt a kormány, amitől a valós vásárlóérték-csökkenés elmaradt, noha pont azok a termékek, amelyeket főleg az idősek vásárolnak, ennél nagyobb mértékeben drágultak.
Simonovits András nyugdíjszakértő szerint igazán érdemi változást csak egy átfogó nyugdíjreform hozhatna, ám ez egyelőre nincs a láthatáron. A reform elmaradása ráadásul veszélybe sodorhatja az 5,6 milliárd euró összegű európai uniós helyreállítási alap lehívhatóságát is, hiszen az átalakítás is a feltételek között szerepelt.
