A csokoládé formájú dubaji édesség ebben a magyar városban már a múlté. Fagylaltként született újjá.
Egy nagykanizsai cukrászmester formabontó ötlet nyomán építette be portfóliójába a dubaji csokit. Csokoládés-pisztáciás, hideg édességet készített a téli szezonra. A Zaol.hu számolt be Horváth Mákos Ferenc különleges fagylaltjáról.
Hónapokkal ezelőtt indult hódító útjára a TikTokon keresztül a dubaji csoki néven híressé vált édesség. Sarah Hamouda brit-egyiptomi vállalkozó és Nouel Catis Omamalin fülöp-szigeteki séf dubaji cukrászdájában készítették először el az édességet, mely a csokoládén és a pisztácián kívül a tradicionális kadayif tésztából áll. A borsos árú édességet a közösségi médiában elterjedt recept nyomán tömegek kezdték el készteni, itthon például egyszerű cérnametéltre cserélve a sokáig beszerezhetetlen tésztát.
A dubaji csoki helyett a fagyi lesz a tél sztárja?
„Egy réteg csokiformát megkentek vastagon ezzel a masszával, én most három rétegben adom, mert ahogy húzzuk le a kanalat, lehet, hogy nem jutna mindenkinek a tésztából - magyarázta az édesség elkészítését a Zala vármegyei hírportálnak Horváth Ferenc. A lap a dubaji csoki ízű fagyi elkészítéséről videóban számolt be.
A fagyit ihlető édesség titka a textúrák kontrasztja: a töltelékben puha krém és ropogós tészta találkozik, az egészet a csoki tartja össze és foglalja keretbe.
Magyar védjegyet kaphat a dubaji csoki
Az influenszereknek köszönhetően világszerte elterjedt csokoládé nevét egy magyar kötődésű szír üzletember, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. többségi tulajdonosa védjegybejelentés alá vette a napokban.
Kérdéses azonban, hogy hazánkban a dubaji csoki nevet védjegyoltalom alá lehet-e helyezni, ugyanis a kérvény jóváhagyását követően 3 hónap áll az érintettek rendelkezésére, hogy óvást jelentsenek be. A magyar védjegy ráadásul csak hazánk területén adna kizárólagosságot tulajdonosának.
A TRIPS egyezmény szerint „védjegy lehet bármely jel vagy jelek bármely kombinációja, amely alkalmas valamely vállalkozás áruinak vagy szolgáltatásainak más vállalkozás áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére. Az ilyen jel, különösen szó, beleértve a személyneveket, betű, szám, ábrás elem vagy színösszetétel, valamint ezek bármely kombinációja, védjegyként lajstromozható. Amennyiben a jel eleve nem alkalmas a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére, a Tagok a lajstromozhatóságot a használat során szerzett megkülönböztethetőséghez köthetik. A lajstromozás előfeltételeként a Tagok megkövetelhetik a jel vizuális érzékelhetőségét. "
